2010. szeptember 14., kedd

...hogy nemtudás van

Hazaérve a postaládában levél várt. A boríték egyik oldala zöld, a másik fehér. A miniszterelnök úr írt. (Mert - a borítékon olvasom - hallgat rám is.) Aminek akár örülhetnék is.

Csak a címzés hozott zavarba: "Tisztelt Nyugdíjas!"

Egyelőre nem mertem kibontani, nem tudom, nekem szól-e vagy a Kedvesnek.
Vagy csak valaki valahol valamit nagyon nem tud. (S persze csak remélem, nem én vagyok az.)

Update @ 20:18
Kedvessel kibontottuk, s nem mi vagyunk aki(k) nem tud(nak) valamit. Szép szavak meg kérdőív, meg adatgyűjtés.
A nyugdíjasok véleményét tudakolja miniszterelnök úr. Hogy milyennek látják a saját helyzetüket, a kormány intézkedéseit, no meg hogy melyek lennének a legfontosabb további lépések. Van szabadon kitölthető mező is. Ha nyugdíjas lennék, beleírnám, hogy legközelebb küldjenek válaszborítékot. Mert ugye ma már a bélyeg sem olcsó.

Nincsenek megjegyzések: