A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koncert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koncert. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. április 22., csütörtök

...hogy az orosz zene jó vizsgázni

Kolléganőmtől kaptam emilt ma, jövő hét pénteken Meskó Ilona karmesteri diplomahangversenye lesz a Zeneakadémián.

2009. november 6., péntek

...hogy koncertre járni jó

Írtam tegnap, hogy megyünk Fischer Annie és Cziffra György nyomdokain.

Döbbenet volt, ahogy a 76 éves Vásáry Tamás odaballag a zongorához, szépen, lassan. Aztán kezeit a billentyűk fölött tartotta pár másodpercre, majd elkezdett játszani. És hihetetlen volt, ahogy egy pillanat alatt megfiatalodott.
(Zárójeles megjegyzés: azt hiszem tavaly láttuk őt egy nemzetközi ifjúsági zenekart vezényelni, és a dobogón is baromi energiával élt.)

No és hát ott volt Dráfi Kálmán, Kocsis Zoltán és Vásáry Tamás hatkezese, Rahmanyinovot játszottak.

Én komolyan nem értek a komolyzenéhez (meg sok más mindenhez sem), és most Mészöly Dezső Ars poetica című kétsorosa jutott eszembe:

"Akármiként állítjuk föl a mércét: / a vers csak úgy szép, ha nem tudni, mért szép."

Valahogy így voltam a tegnap estével. Egyszerűen csak szép volt.

2009. november 5., csütörtök

...hogy a Zeneakadémia Fesztivált érdemel

Méghozzá épületbúcsúztatót.

Mi a Kedvessel ma este Fischer Annie és Cziffra György nyomdokain fogunk haladni, többek között Vásáry Tamás és Kocsis Zoltán segítségével.

2009. szeptember 30., szerda

...hogy az ember nosztalgiázik

Velem az úgy volt, hogy a nyolcvanas évek második felében először Európa Kiadót hallgattam, és csak utána ismertem meg az URH-t meg a Kontroll-t. Színpadon csak a Kiadót láttam, őket is vagy húsz éve utoljára, mikor a LOVE '92 lemez után koncert volt, akkor én épp nem Magyarországon.

Az első Kiadó koncerten 1986-ban voltam a Zichy Kastélyban (és mikor '90-ben megjelent kazettán, rohantam megvenni). Iskolatársakkal, beszélgetősen, valahogy bulihangulata volt. Aztán persze még jött sok-sok koncert, ahol azért az ember a színpadra is figyelt.

Valamikor '88-89-ben a Szavazz rám!-mal kezdtek a Közgázon, és mikor Menyhárt Jenő egy erkélyen állva elmondta, hogy "...És én elkezdem a választási beszédemet." egy hosszú gitárszóló következett, sötét volt a színpad, majd hirtelen kivilágosodott és ott állt fehér ingben és elkezdett énekelni. A KEK-en meg hatalmas tömegben az ajtóban álltam és mellettem ment el fekete öltönyben, fehér ingben és fekete nyakkendőben (mosolyogtam, mert én is úgy mentem oda), bagózva, és a rendezők rá nem szóltak. Ránk igen.

Az utolsó koncert, amin voltam, az Pecsa szabadterén volt, egy szombat este, és hát épp azt énekelték, hogy hová is menjenek aznap este, mikor elcsendesedett minden (a közönségen kívül) és Menyhárt Jenő pár perc múlva bejelentette, hogy az áram aznap este nem templomba, hanem diszkóba ment (ti. akkor még volt Csillagfény). Hát koncert mégis lett, de csak fütty. És ígéret, hogy máskor megtartják. Ami csak ígéret maradt és visszaváltható jegy.

No de most a Kontrollról akarok írni Neked, mert hát nemrég olvastam a Narancsban, hogy hát lesz nekik koncertjük a Pecsában. Így negyven felé, megnézném, hogy milyenek azok a számok, melyek csak lemezen vannak meg. Mert lemezeket gyűjtögettem ám szorgalmasan, látogattam a Bahia boltokat, ahol ilyeneket lehetett kapni; otthon sorakoznak cd-k. A Kontroll Nap-nap fesztiválos lemeze a költözések során valahová elkeveredett, de hát ha meghallom valamelyik számot, hát azonnal előbújik a szövege valami rejtett zugból.

Már nem emlékszem ki mondta nekem egyszer, hogy őt az ilyen zenék (URH, EK, Kontroll) depresszióssá teszik, utoljára gimnazista korában tombolt ilyenekre. Hát jelentem, engem nem. Én ilyeneket hallgatva valami hihetetlen felszabadultságot érzek. Mindenféle hülye nagyszavak jutnak ám csak eszembe most erről az érzésről, ú.m. "szárnyalás", de hát ilyenkor még a kutyaszaros újlipótvárosi utcán is mosolyogva kerülgetem a gondatlan gazdik által fel nem takarított nyomokat, valami furcsa átszellemültség ülhet rá az arcomra. Ezt tényleg nem lehet elmagyarázni, ezt érezni kell (mert ugye ha már nagy szavak, akkor legyenek közhelyek is). Kevés ilyen zene van, talán még a Dimenzió Avec plaisir c. lemeze, ott is főképp az O.Z. c. darab. No meg a Trio Stendhal.

Szóval nemsokára jön a fizetés, abból 4.500 Forintokat tessék félretenni és október 30.-án este elmerengeni a fiatalságon.

2009. szeptember 16., szerda

...hogy a hétvége komolynak ígérkezik

Szombaton este megyünk Kedvessel a Müpába, a Pannon Filharmonikusok koncertjére.
Wagner, Beethoven, Bartók, Kocsis Zoltán vezényel; jó estének ígérkezik.

Vasárnap délután meg az Országúti Ferences Templomba, a Kedves kolléganője kórusban énekel, és Mozart, Bach és Haydn lesz műsoron.



Ja, és tegnap beugrottam kenyérért a Tescoba, de velem jött három CD is, darabja 416 (!) Forintért.
Az egyiken Karajan vezényli Verdi Requiemjét és a Bécsi Filharmonikusokat, a másikon Pablo Casals játszik Bach-ot, a harmadikon is Bach van, azon Albert Schweizer és Arturo Benedetti Michelangeli zongorázik és Andres Segovia gitározik.

2009. szeptember 11., péntek

...hogy a magyar dalnak napja van



Nézd meg a honlapján, hogy vasárnap kit és hol láthatsz/hallhatsz.

2009. szeptember 1., kedd

...hogy csoda van

Nem tudom, hogyan is lehetne leírni azt a csodát, amiben tegnap volt részünk. Hihetetlen élmény volt. (Hihetetlen, de élmény - hogy egy klasszikus filmből idézzek.)

Mondjuk másnak is tetszett.




Az elején rögtön belefutottunk a magyar lehúzóipar gyöngyszemébe. Ti. mikor már esélyünk sem volt kiállni a parkolóba tartó sorból, a sorompó előtt egy igényes tábla hirdette, hogy a parkolási díj a rendezvény ideje alatt 1,000 Forint.
Viszont hamar találtunk nagyon jó helyet.

Az Aréna előtt meg már hatalmas tömeg és hosszú sorok a nyitott kapuknál. Kedves talált egy rövid sort, ami mellett meg kinyitott egy ember egy ajtót, ahol jegyellenőrzés nélkül mentek be a népek. (El is gondolkodtam egy pillanatra, hogy hát akkor nem biztos, hogy jó ötlet volt kifizetni a rengeteg pénzeket, de hát akkor most nem lenne a koncertről ereklyém.)

Mr. Cohen csak egy negyedórát késett a kezdéssel (mondjuk furcsa is lett volna tőle bármiféle sztárallűr), jöttek szépen sorban a jólismert dalok. A harmadik után megköszönte a kedves fogadtatást: Thank you so much for your kind and warm reception, we're going to give you the best we can do.

És játszottak bő órán át, és én meghatódva hallgattam, mert hát ugye mégiscsak Leonard Cohen állt a színpadon, mégha jó messze is ültem tőle, s kinek annyi számát hallottam már, s nem hittem volna, hogy valaha láthatom őt. Döbbenetes volt amit a színpadon művelt. Ne gondolj csillogó színpadra, csodás technikára, egyszerűen zenéltek. Varázsoltak. Még a bő negyedórás szünetet sem bántam, mert ami utána következett... Újabb órányi csoda. Bennem meg némi hiányérzet, mert hát a Closing time az egyik kedvencem, és hát az nem lehet, hogy adósom marad azzal a számmal. Nem maradt. S a végén mosolyogva hozta a közönség tudomására: It's closing time my friends.

De hát miképp a közönség neki, úgy ő sem tudott a közönségnek ellenállni, s az utolsó szám előtt csak annyit mondott: I tried to leave you but I can't. És ezt még eljátszották. S mikor azt énekelte, Good night Darling, I hope you're satisfied, hát nevetve tapsoltuk őt meg. Aztán köszönetet mondott a zenészeinek, meg sokaknak és nekünk is: Thank you so much for this wonderful night.

S mikor kijöttünk az Arénából, újabb lehúzóiparági megoldásba botlottunk. 'Leonard Cohen poster, only for onethousand forints.' és 'Leonard Cohen World Tour t-shirt, only for twothousand Forints.' S hát hiába mondtam a Kedvesnek egy pár sorral előttünk ülő Cohen pólós embert látva, hogy nekem is kell turnépóló, lemondtam róla. Merthogy már Menyhárt Jenő is megénekelte, hogy "nem fogom senki arcát viselni a ruhámon"...

Hazafelé meg a kocsiban a Kedves megköszönte, hogy elmentünk, s mesélte, hogy mennyire tetszett neki az az alázat és tisztelet, amit a színpadon látott. Hát erre ma mit olvasok? (Meg ezt is.)

Ja, és ha ott voltál Te is, és fényképeztél, hálás lennék néhány képért.

2009. augusztus 31., hétfő

...hogy katarzis van

Most csak annyit tudnék mondani Leonard Cohennek, amennyivel ő búcsúzott a közönségtől.

'Thank you so much for this wonderful night.'

...hogy az ember az iskola mellé jár

Pontosabban jó messzire tőle. Pedig mához egy hétre már final test lesz, de hát kb. négy óra múlva ilyen látványban lesz részem az Arénában.

2009. augusztus 14., péntek

...hogy az ember nagyon vár egy koncertet

Nemrég cseréltem el sok-sok pénzt két Leonard Cohen jegyre.

Amikor megtudtam, hogy lesz Pesten koncertje, nagyon vágytam elmenni. Csak ugye a jegyárak kissé elriasztottak. Aztán addig tököltem, míg jött az áfaemelés, s a jegyek még drágábbak lettek...

No de hát eddig bírtam, a legolcsóbból kettőt immár magaménak tudhatok.

Hívtam a Kedvest, ki kérdésemre biztosított afelől, hogy még úgy is szeret, hogy ennyi rengeteg pénzeket voltam képes kiadni egy koncert miatt. Merthogy nem gyakran fordul elő. Konkrétan az együtt töltött tizenhét év alatt még egyszer sem.

Egyébiránt Leonard bácsitól először a Future című lemezét vettem meg. Az MTV '92-ben sokszor adta a Closing time-ot. Én ezzel a számmal fedeztem fel magamnak ezt az embert.

2009. augusztus 9., vasárnap

...hogy az ember nem megy Csík koncertre

S mégsem bánja igazán.
Az egész egy húszhónapos göndörhajú tündérnek köszönhető, pontosabban a szüleinek. Mert félöt körül telefonáltak, hogy nemsokára becsöngetnek és áthozzák azt a kistányért, amit úgy egy éve vittünk át nekik némi narancsos csokitortával.
A tányérunkra sok-sok palacsinta termett azóta.

No és hát beszélgettünk, meg fagyiztunk, a tündér meg bohóckodott, mórikálta magát.

A holnapi angoltesztre tanulás (amit mára terveztem) így kissé csúszott, félhét felé kezdtem el. Hát majd meglátjuk mire lesz elég.

A koncertről meg majd mesél a kolléganőm, ki nagy Csík zenekar rajongó.

2009. július 26., vasárnap

...hogy az ember PASO koncerten celebspotter

A Szent István parkban a ma esti PASO koncert jó volt. S a mellettünk lévő padra huppant le Dévényi Tibi bácsi, ki elfáradt az ismerőseivel folytatott csevegésben. A végére meg befutott Hajós András a gyermekeivel, fagyit nyalva, hóna alatt egy labdával.
Na, ez a bejegyzés elmehetne a Velvet feljelentő rovatába is...

2009. július 24., péntek

...hogy az ember koncertfotósnak képzeli magát

Írtam már, hogy a Kedvessel voltunk a Térfilmzenén, a Bágyi Balázs - P. Szabó Dániel duó koncertjén.

Készítettem néhány képet, amiket most megmutatok neked.







Balázs Danira figyel:





Dani Balázsra figyel:




Múlt vasárnap meg a "Nyár a Lánchídon" utolsó napja volt, amit ajánlottam neked is.
(Szombaton vihar volt, hát nem jártunk arra...)
Mikor a budai hídfőhöz értünk, Dés András és triója már játszott.


Aztán már dobolt is.



Meg nagyon figyelt.



Oláh Szabolcs és Szandai Mátyás:





Aztán hat után valamivel átsétáltunk a budai hídfőhöz, ahol a Balázs Elemér Group lényegesen nagyobb közönség előtt játszott.



Hajdu Klára átél.



Balázs Elemér és Czibere József.



Balázs József figyel.



Lamm Dávid


Soós Márton
Winand Gábor meg nem volt ott...

2009. július 13., hétfő

...hogy az ember úgy jár

Mint én, hogy csak élménybeszámolóból értesültem egy jó koncertről. (Zárójelben és halkan, én bezzeg előre szóltam, hogy jó koncertre megyek majd. Zárójelen belüli zárójeles megjegyzés: tényleg jó koncert volt, bár 20:30-tól a Kaméleont vetítették, és nyolc körül már sokan gyülekeztek és hangoskodtak, és a koncert után a zenészek a film alatt szedték szét a szerelésüket…)

Szóval én már most figyelmeztetlek, hogy a hétvégén véget ér a "Nyár a Lánchídon", és szombaton játszik pl. a Méta (16:30, Pesti hídfő) meg lesznek még jó koncertek, vasárnap meg a Balázs Elemér Group (18:00, Pesti hídfő) és a Dés András Trió is (17:30, Budai hídfő), ez utóbbi két program nagy fejtörést okoz, majd rohangálok át a hídon ide-oda, asszem…

No és a Szent István parkban is lesznek jó koncertek. Július 26.-án PASO, augusztus 9.-én meg a Csík zenekar (a szórólapon még Lovasi is szerepelt a vendégek között, de itt már "csak" Drescht meg Ferenczit említik).

Szóval tessék menni nyáron fesztiválozni, amikről most írtam, azok ingyér' vannak!

2009. július 6., hétfő

...hogy az ember programokat ajánl

Most van a Térfilmzene a Westend tetőteraszán.
Mi a Kedvessel holnap megyünk koncertre is. (Már hallottam Balázst és Danit, s szerintem nagyon jó párosítás ez így.)