2012. március 12., hétfő

...hogy az ember egyedül marad

A nyelviskolában. A 2008. szeptember 15.-én 13 tanulóval indult csoportból.

Persze, D. pad-, csoporttárs- és barátnőnek alapos indoka van, jó ideje Londonban élve azt hiszem többet tud az angol nyelvről, mint én itt, hetente kétszer órára menve. K. pedig (ki szintén említhető a fentebb felsorolt jelzőkkel), most fontosabb dolgainak néz elébe, igaza van, hogy most nem a sulival törődik.

A többiek meg? Jöttek-mentek mindenféle lányok, fiúk (többnyire lányok, néha asszonyok), némelyikükről olvasok ezt-azt a Facebook-on. Mert a wiwen a csoport zártkörű klubja már...

Szóval furcsa ez így. Az is, hogy három és fél év alatt mi mindent tanultam. (Pontosabban mi mindent kellett volna megtanulnom.) S nem tudom, mi lesz, ha vége a C1 tanfolyamnak, lesz-e C2 szinten a suliban? S azután?

(Na jó. Tudom. Spanyolt lenne jó tanulni, meg németet, meg olaszt, meg...)

Nincsenek megjegyzések: