2010. március 23., kedd

...hogy gyógytornázni nem könnyű

Hat körül jelentkeztem be az sztk recepcióján a negyed hetes első gyógytornára, s már itt kezdődtek a nehézségek. Merthogy a recepciós nem tudta kideríteni, melyik gyógytornászhoz jöttem. A kezelőlapon csupán az időpont szerepelt, s a gyógytornásznő meg mától betegállományban van. A recepciós lány azért telefonált, adminisztrált, s felküldött.

A rendelő ajtajában már öt pasi várakozott, néztem is, mennyi beteglábú jár ide. Aztán jött a gyógytornász srác, kérdezte én vagyok-e én, s az igenlő válasz után beterelt a többiekkel.

Átöltözés, rutintalan bénázás a szőnyeg elhelyezésével, oszt torna. Gyógytornász srác úgy öt perc után megkérdezte, ugyan már, miért tartom olyan furcsán a jobb térdem? Hát elmeséltem neki, hogy a belső szalagom meghúzódott még február elején, s a sebészetről azért küldtek, mert a nyújtás 10 fokkal elmarad a normálistól. Akkor mit keresek én gerinctornán? Mondtam, nem tudom, a recepcióról küldtek miután telefonon megbeszélték, hogy fogadnak, amúgy meg jólesik.

No, ezután jött a különóra, speciálisan nekem diktált gyakorlatokkal. Utána meg a jótanács: tessék otthon is minden este ezt három gyakorlatot gyakorolni. S hétfő délelőtt felhívni a gyógytornásznénit, addigra talán meggyógyul. Ugyanis a számítógépben ma estére hozzá voltam egyedi foglalkozásra beírva...

...hogy Bécsbe kéne menni

A HVG-ben olvastam erről a kiállításról.



Most már csak Bécsbe kéne eljutni. És 45 eurókat elverni.

...qu'on doit parler français

Especially the British Lady who has a European job.

2010. március 17., szerda

...hogy egy sorozat megszakad

A nyelviskolában a kilencedik tesztem 83,5%-os eredménnyel 'Very good' minősítést kapott. Nyolc 'Excellent' után. (A Kedves szerint ez is szép eredmény, mire csak annyit válaszoltam: és az önbecsülés?)

Hiába vicceskedett egy hete a tanárnéni a 98%-al. S ma megjegyezte, szerinte az eddigi ilyen szintű teszt nehezebb volt, egy nagyon jó csoportja alig bírta a 60%-os minimumszintet teljesíteni.

Hát tud minket biztatni.

...hogy gyors döntést kell hozni

A szemüvegem már sokéves, s a Kedves régóta noszogatott, menjek el szemészetre, kéne egy új. Tavaly decemberben bejelentkeztem, január elejére kaptam időpontot, ott meg kiderült, hogy a szemem nem romlott, örvendtem.

Viszont az optikusokat nem sűrűn látogattam, hiába a mindenféle akciók mindenfele. De ma végre, angolóra előtt, találtunk egy olyan keretet, ami nagyon megtetszett. A szára olyan, mintha filmszalag lenne. S pénteken már az enyém lesz a szép új szemüvegem!

2010. március 16., kedd

...hogy a fogkövetlenség még nem elég

A Kedvesnek - mint mindig... - most is igaza volt, a fogkőlevétel maximum egy kicsit kellemetlen. Viszont a doktornéni talált még kivenni valót.

A fogkőtől megszabadított jobb felső ötösömről kiderült, gyökérkezelni és koronázni kell, a mögötte lévőt meg fognyaktömni. Amit így leírni baromi egyszerű, doktornéni szerint elviselni is. Mert ez semmi ahhoz képest, ami a foghúzás volt.

Hát ha ő mondja...

(Ja, s persze a száraz gombóc a rendelőből kilépve eltűnt.)

...hogy megint gombóccal ébred az ember

És persze megint értetlenkedik saját magán. És hiába mondja a Kedves, hogy mi a fogkőeltávolítás ahhoz képest, amin eddig már keresztülmentem.

Tudom, igaza van, de hát megint egy ismeretlen kaland. És megint az ismerős száraz gombóc a torokban.

2010. március 15., hétfő

...hogy nemírás van

Merthogy vagy a semmi van, vagy ha valami, akkor meg közbe is jön valami más. S maximum egy kis nyavalygás van.

Szerdán este angolteszt volt, s mikor jöttünk ki, kérdeztem tanárnénit, hogy akkor egy hét múlva ugye megkapjuk kijavítva meg a Certificate-et is, mire mosolygott, hogy persze, és ez utóbbin aláhúzva az ’Excellent’ minősítés a 98%-os eredményem miatt, amit elvár… Mondjuk annyira nem volt megerőltető, mint amire számítottam. Pláne, hogy a hétfői óra végén kapott fénymásolt tesztek feladatai közöl volt néhány, ami visszaköszönt a nyelviskola által összeállítottban.


Aztán arról sem írtam, hogy szerdán volt Boris Vian 90. születésnapja.


S hogy mikor hazaértem, a Kedves felhívta a figyelmem arra az értesítőre, ami arra hívta fel a figyelmem, hogy a Raiffeisen írt nekem tértivevényes levelet. Amiért csütörtökön abban a szörnyű időben mentem el a postára. S amiben azt írják, hogy megszüntették végre a számlám, de azt nem, hogy a kért számlatartozást nem kell kiegyenlítenem. A Kedves szerint ez egyértelmű, de én már nem fogok arra energiát pazarolni, hogy ezzel foglalkozzam.

Pénteken munka után meg visszamentem a sebészetre, mert a jobb térdem még mindig a rosszabb. Doktorbácsi megnézte, s szerinte ez normális, s ha gondolom, akkor ír nekem beutalót gyógytornára. Gondoltam, hát kaptam. A gyógytornán meg nagyon szívesen fogadtak, kapásból felajánlotta a lelkes gyógytornásznéni a kedd 13:00 órás időpontot. Amit megköszöntem, de udvariasan nemet mondtam, sajnálkozva, hogy akkor nekem dolgoznom kell. Visszacsoszogott a rendelőbe, majd vissza a folyosóra, hogy akkor a kedd 17:30-as időpont megfelel-e? Újabb szabadkozás, akkor nekem fogorvoshoz kell mennem. Kissé dühösebb csoszogás ki, majd be, s újabb kérdés: 23.-án a 18:15 ugye már jó? Mosolyogva megköszöntem, mire a válasz: rövidnadrág, zokni! Kérdeztem: ezeket hozzak? A válasz: azért mondtam!

Szombaton délután sétáltunk a Városban egy jót a Kedvessel, s a Rákóczi úton egy punk megszólított: boroskólára adnék neki pár forintot. Eszembe jutott John Lennon egyik utolsó, a Playboy-nak adott interjújából, amit a punkról mondott ('I love all this punky stuff. It's pure. I'm not, however, crazy about the people who destroy themselves.'), s kapott egy ötvenest. Meghatott az őszintesége.

No és a hétvége nagy része Vámos Miklós Tiszta tüzével telt, amit pénteken kaptam kölcsön egy kollégámtól. Most én itt nem írnék arról, hogy milyenek is Vámos szövegei, vannak olyan mondatai, melyeket nagyon irigylek, s olyanok, melyeken vinnyogtam. Lendületes könyv, ma reggelre elolvastam a négyszáz oldalt.


És a mai napom szép volt. Ma lett nagykorú az első csókunk a Kedvessel.

2010. március 11., csütörtök

...hogy tavasszal tél van

Arról már írtam, hogy milyen ősszel a tavasz, meg nyáron az ősz, ma meg, mikor ugye tavasznak kellene lennie, tél van. S nekem ebből már iszonyatosan elegem.

Reggel a Kedves csodálkozott rá, hogy a szemben lévő ház teteje havas. S mikor elindultam dolgozni, s kinyitottam az ajtót, elborzadtam a hóeséstől. Ami persze még mindig tart.

2010. március 1., hétfő

...hogy Chopin-nek még éve is van

Mégpedig az idei. Merthogy pont ma 200 éve született a híres francia/lengyel* zeneszerző

Itt találsz magyarországi programokat, itt meg lengyelországiakat.
És persze a párizsi Lengyel Könyvtár által rendezett programok közül is választhatsz.



Szóval halgass Chopint, mert az jó.

*nem kívánt rész törlendő

...hogy angolul tanulni mégsem nem olcsó

Most csökkentettem a hitelkártyám egyenlegét egy jelentősebb összeggel, ti. beiratkoztam a következő tanfolyamra, s éltem a nyelviskola által nyújtott kedvezménnyel, "3-at fizet, 4-et kap" bérletet vettem. Mikor az ügyintéző lány kinyomtatta, meglepődtem, mert 12 tanfolyamra szólót kaptam, az idézőjeles fejléccel.

Megkérdeztem, hogy ez valami mai napi akció-e, mert ennyi pénzért én szívesen jövök 12 tanfolyamra, de szerinte nem az és telefonált.

Egyszerű tanácsot kapott: a bérleteken húzza át az 5.-12. helyeket...