"Üdvözöljük utasainkat autóbuszpótló autóbuszunkon! Többszörös műszaki hiba miatt az ötös vonaláról irányítottak át ide. Sajnos a megállók neveit nem tudom, nem fogom bemondani. Az útvonalat természetesen ismerem."
Mindezt hazafelé, a tömött buszon hallottuk a Kedvessel, miután vagy bő negyedórája vártunk rá az esőben. Mikor megérkezett, érdekes volt a papírlapra kézzel felírt szám. Tábla nem jutott neki... De az útvonalat tényleg ismerte, itthon vagyunk.
Új blog
6 éve
3 megjegyzés:
És tényleg vicces, és kedves. :) Nekem is vannak kellemes emlékeim a buszsofőrökről. Aki köszönt minket és szép napot kíván... vagy aki olyan nagy élvezettel mondja be a megállók neveit, mintha az a legjobb hely lenne. Ilyen "Blaha Lujza tér... szálljon le Ön is" hanggal. És amikor leszállunk, a Kedves látja, hogy vigyorog a sofőr. (én nem látom, mert nincs rajtam a szemüvegem)
Mikor apró voltam, az 55-ös buszon (valaki emlékszik még erre a járatra?) volt egy sofőr, aki végigdumálta az utat. Anyám imádta. Én meg még pici voltam, hogy vegyem minden poénját.
(Szemüveg: hiúság, Dorka a neved? :) Bocs, ezt nem bírtam nem leírni.)
Nem, nem hiúságból, mert igazából jól áll :P Csak elvagyok nélküle is, a Kedveshez való közeledésben viszont akadályoz.. ez a fő indok. Az egyetemen az előadásokon gondolom majd jó sokat fogom még hordani.
Megjegyzés küldése