2011. augusztus 23., kedd

...hogy az ember nem (mindig) hoz üzletet

Telefon #1

Cseng a mobilom, ismeretlen 70-es szám. Nő elhadarja a nevét, s hogy ő a Zeptertől hív, egy kedves ismerősöm adta meg nekik a számom. S hogy a mindenféle kedves ismerősöktől begyűjtött számok között sorsoltak, s egy ajándékot dobott nekem a gép, örülök-e ennek?

Persze, mondom, amennyiben ez nem jár azzal, hogy órákon keresztül meg kell hallgatnom egy, a Zepter termékeit dicsőítő előadást. Érezhető zavar a túloldalon, suttogás, majd elköszönés: meg kell ezt beszélnie a főnökével, s majd visszahívnak.

Úgyhogy már egy hete várom, mikor kapom meg az ajándékot.

Telefon #2

Pénteken hív a nyelviskola, a tanárunkkal megbeszélt augusztus végi tanfolyam (nyelvi aktivizáló tréning, rendbe szedendő mindazt a nyelvtant, amit eddig kellett volna megtanulni) hétfőn nem indul, csak hárman iratkoztunk be. De ne adjam fel, majd még csörögnek, szerdáig talán lesz még jelentkező. Ha meg nem, akkor meg azért.

Telefon #3

Tegnap délután megint a nyelviskola, szerdán három fővel mégis elindítják a tanfolyamot. Viszont 16 óra helyett 11 órás lesz. Ezért az árért.

Ami úgy néz ki, hogy "A tanfolyam díja 15 750 Ft - Online kedvezmény 0% - Kedvezményes online ár 15 800 Ft"...

Telefon #4

Ma délelőtt, "Magán szám hív". Nem igazán bírom, ha valaki letiltja a számát, de hát sosem lehet tudni, felvettem. Gépi hang, várjak a munkatárs jelentkezéséig. Ilyet még csak a Té tett velem, gyorsan átgondoltam, minden számlát befizettem-e (be), nem generáltam-e hatalmas adatforgalmat (nem), el nem tudtam képzelni miért hívnak.

Aztán nő elhadarja a nevét, s hogy milyen cégtől van - egyiket sem értettem -, de a lényeg, az hallhatóan betanult, bár lehet, felolvasott szöveg.

Kereskedelmi forgalomban nem kapható különleges anyagokból készült férfialsót küldenének nekem, XS-től XXXL-es méretig vannak, háromféle fazon közül választhatok, és egy fillérembe nem kerül, csupán a 990 Ft-os postaköltséget kell kifizetnem. S azt sem azonnal, mert előbb az alsókat küldik, aztán csak egy hónap múlva a csekket.

Visszakérdeztem, és mi lenne, ha megspórolnánk azt a postaköltséget, s személyesen venném át? Na, erre nem volt felkészülve, nem kaptam választ, helyette újabb kérdést, megkérdezheti-e, mi nem tetszik az ajánlatban? Mondtam, azzal semmi gondom, de mi lenne, ha nem postán küldenék el, hanem elmennék hozzájuk, s átvenném, azzal kezdte a beszélgetést, ingyen van.

Nem tetszett neki az ötlet, gyorsan megköszönte a türelmem, hogy meghallgattam, s letette...

Nincsenek megjegyzések: