2010. február 15., hétfő

…hogy egy dal sokáig elkísér

Ma öt éve, hogy 61 évesen elhunyt Pierre Bachelet francia énekes-zeneszerző.

Én nem az egyik (ha nem "a") leghíresebb daláért – melyet Gergely Róbert olyan szívhez szólóan énekelt magyarul -, amit az 1974-ben Sylvia Kristel főszereplésével készült filmhez írt kedvelem, hanem ezért:



1980-ból való ez a dal, én öt évvel később egy buliban hallottam először és a refrénje rabul ejtett (ha érted a francia szöveget, hát most derülhetsz, ha nem, akkor keress rá, valami fordítóprogrammal nézd meg magyarul!).

Újabb öt év kellett ahhoz, hogy újra megtaláljam ezt a dalt, egy kollégámtól kölcsönkapott kazettán, amire valami francia rádióadóból vett fel sanzonokat. Átvettem magamnak, bár akkor még nem tudtam, ki énekli, de a szövegéből már többet értettem.

Aztán eltelt sok-sok év, már nem hallgattam kazettát, csak cédét meg mp3-t, meg néha a youtube-ot. És meg is feledkeztem erről a dalról, míg egyszer a TV5-en meg nem hallottam újra. Rágúgoltam, s megtudtam sok mindent Bachelet-ről. És most megmutatom Neked tinédzserkorom egy darabját.

Nincsenek megjegyzések: