Új blog
7 éve
2009. szeptember 30., szerda
...hogy az ember nem jó telefont választ
Ha nekem LG Chocolate telefonom lenne, akkor most lázasan keresném a gyártási számot...
...hogy az ember nosztalgiázik
Velem az úgy volt, hogy a nyolcvanas évek második felében először Európa Kiadót hallgattam, és csak utána ismertem meg az URH-t meg a Kontroll-t. Színpadon csak a Kiadót láttam, őket is vagy húsz éve utoljára, mikor a LOVE '92 lemez után koncert volt, akkor én épp nem Magyarországon.
Az első Kiadó koncerten 1986-ban voltam a Zichy Kastélyban (és mikor '90-ben megjelent kazettán, rohantam megvenni). Iskolatársakkal, beszélgetősen, valahogy bulihangulata volt. Aztán persze még jött sok-sok koncert, ahol azért az ember a színpadra is figyelt.
Valamikor '88-89-ben a Szavazz rám!-mal kezdtek a Közgázon, és mikor Menyhárt Jenő egy erkélyen állva elmondta, hogy "...És én elkezdem a választási beszédemet." egy hosszú gitárszóló következett, sötét volt a színpad, majd hirtelen kivilágosodott és ott állt fehér ingben és elkezdett énekelni. A KEK-en meg hatalmas tömegben az ajtóban álltam és mellettem ment el fekete öltönyben, fehér ingben és fekete nyakkendőben (mosolyogtam, mert én is úgy mentem oda), bagózva, és a rendezők rá nem szóltak. Ránk igen.
Az utolsó koncert, amin voltam, az Pecsa szabadterén volt, egy szombat este, és hát épp azt énekelték, hogy hová is menjenek aznap este, mikor elcsendesedett minden (a közönségen kívül) és Menyhárt Jenő pár perc múlva bejelentette, hogy az áram aznap este nem templomba, hanem diszkóba ment (ti. akkor még volt Csillagfény). Hát koncert mégis lett, de csak fütty. És ígéret, hogy máskor megtartják. Ami csak ígéret maradt és visszaváltható jegy.
No de most a Kontrollról akarok írni Neked, mert hát nemrég olvastam a Narancsban, hogy hát lesz nekik koncertjük a Pecsában. Így negyven felé, megnézném, hogy milyenek azok a számok, melyek csak lemezen vannak meg. Mert lemezeket gyűjtögettem ám szorgalmasan, látogattam a Bahia boltokat, ahol ilyeneket lehetett kapni; otthon sorakoznak cd-k. A Kontroll Nap-nap fesztiválos lemeze a költözések során valahová elkeveredett, de hát ha meghallom valamelyik számot, hát azonnal előbújik a szövege valami rejtett zugból.
Már nem emlékszem ki mondta nekem egyszer, hogy őt az ilyen zenék (URH, EK, Kontroll) depresszióssá teszik, utoljára gimnazista korában tombolt ilyenekre. Hát jelentem, engem nem. Én ilyeneket hallgatva valami hihetetlen felszabadultságot érzek. Mindenféle hülye nagyszavak jutnak ám csak eszembe most erről az érzésről, ú.m. "szárnyalás", de hát ilyenkor még a kutyaszaros újlipótvárosi utcán is mosolyogva kerülgetem a gondatlan gazdik által fel nem takarított nyomokat, valami furcsa átszellemültség ülhet rá az arcomra. Ezt tényleg nem lehet elmagyarázni, ezt érezni kell (mert ugye ha már nagy szavak, akkor legyenek közhelyek is). Kevés ilyen zene van, talán még a Dimenzió Avec plaisir c. lemeze, ott is főképp az O.Z. c. darab. No meg a Trio Stendhal.
Szóval nemsokára jön a fizetés, abból 4.500 Forintokat tessék félretenni és október 30.-án este elmerengeni a fiatalságon.
Az első Kiadó koncerten 1986-ban voltam a Zichy Kastélyban (és mikor '90-ben megjelent kazettán, rohantam megvenni). Iskolatársakkal, beszélgetősen, valahogy bulihangulata volt. Aztán persze még jött sok-sok koncert, ahol azért az ember a színpadra is figyelt.
Valamikor '88-89-ben a Szavazz rám!-mal kezdtek a Közgázon, és mikor Menyhárt Jenő egy erkélyen állva elmondta, hogy "...És én elkezdem a választási beszédemet." egy hosszú gitárszóló következett, sötét volt a színpad, majd hirtelen kivilágosodott és ott állt fehér ingben és elkezdett énekelni. A KEK-en meg hatalmas tömegben az ajtóban álltam és mellettem ment el fekete öltönyben, fehér ingben és fekete nyakkendőben (mosolyogtam, mert én is úgy mentem oda), bagózva, és a rendezők rá nem szóltak. Ránk igen.
Az utolsó koncert, amin voltam, az Pecsa szabadterén volt, egy szombat este, és hát épp azt énekelték, hogy hová is menjenek aznap este, mikor elcsendesedett minden (a közönségen kívül) és Menyhárt Jenő pár perc múlva bejelentette, hogy az áram aznap este nem templomba, hanem diszkóba ment (ti. akkor még volt Csillagfény). Hát koncert mégis lett, de csak fütty. És ígéret, hogy máskor megtartják. Ami csak ígéret maradt és visszaváltható jegy.
No de most a Kontrollról akarok írni Neked, mert hát nemrég olvastam a Narancsban, hogy hát lesz nekik koncertjük a Pecsában. Így negyven felé, megnézném, hogy milyenek azok a számok, melyek csak lemezen vannak meg. Mert lemezeket gyűjtögettem ám szorgalmasan, látogattam a Bahia boltokat, ahol ilyeneket lehetett kapni; otthon sorakoznak cd-k. A Kontroll Nap-nap fesztiválos lemeze a költözések során valahová elkeveredett, de hát ha meghallom valamelyik számot, hát azonnal előbújik a szövege valami rejtett zugból.
Már nem emlékszem ki mondta nekem egyszer, hogy őt az ilyen zenék (URH, EK, Kontroll) depresszióssá teszik, utoljára gimnazista korában tombolt ilyenekre. Hát jelentem, engem nem. Én ilyeneket hallgatva valami hihetetlen felszabadultságot érzek. Mindenféle hülye nagyszavak jutnak ám csak eszembe most erről az érzésről, ú.m. "szárnyalás", de hát ilyenkor még a kutyaszaros újlipótvárosi utcán is mosolyogva kerülgetem a gondatlan gazdik által fel nem takarított nyomokat, valami furcsa átszellemültség ülhet rá az arcomra. Ezt tényleg nem lehet elmagyarázni, ezt érezni kell (mert ugye ha már nagy szavak, akkor legyenek közhelyek is). Kevés ilyen zene van, talán még a Dimenzió Avec plaisir c. lemeze, ott is főképp az O.Z. c. darab. No meg a Trio Stendhal.
Szóval nemsokára jön a fizetés, abból 4.500 Forintokat tessék félretenni és október 30.-án este elmerengeni a fiatalságon.
2009. szeptember 25., péntek
...hogy a jó zene kortalan
Holnap lesz negyven(!) éve, hogy Angliában megjelent a Beatles Abbey Road című albuma. Ez volt az utolsó, s szerintem a legjobb lemezük. (Bár ezzel a véleményemmel néhányan vitatkoznak.) Szóval holnapig még megveheted, vagy letöltheted, vagy kölcsön kérheted. Én pár éve Karácsonyra kaptam meg.
A híres zebrás képet Iain Macmillan skót fényképész készítette 1969. augusztus 8.-án, tíz perce volt, hogy lefényképezze az együttest, néhány képet tudott lőni csupán. Egyébiránt a John Lennon és Ringo Starr között a járdán látható úr egy amerikai turista, ki csak az album megjelenése után vette észre, hogy a történelem része lett. Miként az a VW bogár, ami a stúdió előtt parkol. A lemez megjelenése után többször ellopták, s 1986-ban egy árverésen 23,000 dollárért cserélt gazdát, ma a wolfsburgi VW múzeumban látható.
Az eredeti borítót most nem teszem ide, azt úgyis mindenki ismeri, hanem mindenféle vicces utánérzéseket mutatok neked.
A híres zebrás képet Iain Macmillan skót fényképész készítette 1969. augusztus 8.-án, tíz perce volt, hogy lefényképezze az együttest, néhány képet tudott lőni csupán. Egyébiránt a John Lennon és Ringo Starr között a járdán látható úr egy amerikai turista, ki csak az album megjelenése után vette észre, hogy a történelem része lett. Miként az a VW bogár, ami a stúdió előtt parkol. A lemez megjelenése után többször ellopták, s 1986-ban egy árverésen 23,000 dollárért cserélt gazdát, ma a wolfsburgi VW múzeumban látható.
Az eredeti borítót most nem teszem ide, azt úgyis mindenki ismeri, hanem mindenféle vicces utánérzéseket mutatok neked.
2009. szeptember 24., csütörtök
...hogy fotoblog van
Írtam, hogy a hétvégén voltak a Kulturális Örökség Napok, s ilyenkor az ember fényképezőgéppel megy azokra a helyekre, ahová máskor nem juthat el.
Az MTI tetőteraszáról ilyen a kilátás.
A Sándor palotánál nagy volt a sor...
És látni a Megyeri hidat is.
Meg a Magdolna tornyot.
És hidakat.
No meg az antennákat.
A kijelölt dohányzóhelyről ezt láthatják.
Ez itt már a Lőrinc pap tér 3. szám alatti társasház cselédlépcsője.
És a gang, az udvarról, ilyen dísszel.
Az udvarról meg ilyen a szomszéd ház.
A lépcsőházból így néz ki a cselédlépcső.
Az udvaron meg a lelkes lakók, kik kedélyesen beszélgettek a látogatókkal, koncertet szerveztek és kiállítást is, a ház történetéről.
A fasori evangélikus templomban ilyen ablak van.
Meg ilyen.
És a karzatról lenézve ez látszik.
A fasori gimnáziumban a portás, mikor látta, hogy fényképezek, megkérdezte, hogy ugye milyen szépek a boltívek?
Történelmi folyosó.
És megint egy ablak.
Az udvaron a napóra.
Az MTI tetőteraszáról ilyen a kilátás.
A Sándor palotánál nagy volt a sor...
És látni a Megyeri hidat is.
Meg a Magdolna tornyot.
És hidakat.
No meg az antennákat.
A kijelölt dohányzóhelyről ezt láthatják.
Ez itt már a Lőrinc pap tér 3. szám alatti társasház cselédlépcsője.
És a gang, az udvarról, ilyen dísszel.
Az udvarról meg ilyen a szomszéd ház.
A lépcsőházból így néz ki a cselédlépcső.
Az udvaron meg a lelkes lakók, kik kedélyesen beszélgettek a látogatókkal, koncertet szerveztek és kiállítást is, a ház történetéről.
A fasori evangélikus templomban ilyen ablak van.
Meg ilyen.
És a karzatról lenézve ez látszik.
A fasori gimnáziumban a portás, mikor látta, hogy fényképezek, megkérdezte, hogy ugye milyen szépek a boltívek?
Történelmi folyosó.
És megint egy ablak.
Az udvaron a napóra.
A volt Tőzsdepalota, ami az MTV székháza volt.
Az aulából ilyen a bejárat.
Igényes álmennyezet és lambéria a volt vetítőteremben.
Figyelmeztetés egy stúdióban.
Elhagyott folyosó.
Páternoszter és lépcsőház.
Impozáns.
Csak hogy tudd, hol is vagy.
Na, ezt nem éreztem ebben az épületben.
Ez itt a Loffice a Paulay Ede utca 55.-ben.
A lépcsőház.
Dolgoznál ilyen helyen?
A Wesselényi utca 17. régen a Székesfővárosi Cipész Ipartestület Székháza volt. A szomszéd épület viszont már új.
A bejárat ablakából a szemben lévő ház ablaka.
Az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemlom kilátójába is fel lehetett menni.
És a végén megmutatom Neked magam.
2009. szeptember 23., szerda
...hogy rövidség van
Ma küldtem egy kollégának egy érdekes (szakmai) dolgot, mire csak annyit válaszolt, hogy "OMFG jól nyomja!"... Nem tudtam hirtelen hova tenni, aztán bevillant, hogy erre a négybetűsre rá kellene gúgolni, és megtudtam, hogy mennyire el vagyok maradva internetszleng terén. Hát kutakodtam, és találtam érdekes, talán hasznos oldalakat, ezt meg ezt.
Amúgy ha már a rövidítéseknél tartunk, a munkahelyemen mostanában a PSD-t említi mindenki. Én eddig úgy tudtam, hogy ez bizony a photoshop-pal kapcsolatos, de hát ez most nem az, hanem financial english... Rövidítések keresésében mellesleg az abbreviations.com szokott nekem segíteni.
És a végére egy kis szórakoztató ismeretterjesztés.
Amit mi NATO-nak (North Atlantic Treaty Organization) mondunk, azt bizony a franciák és a spanyolok lefordították, és OTAN-nak (Organisation du traité de l'Atlantique Nord ill. Organización del Tratado del Atlántico Norte). No de ha erre angolul keresel rá, akkor bizony az Outreach and Technical Assistance Network-re bukkansz. Persze magyarul igen hülyén nézne ki, hogy ÉASZSZ...
2009. szeptember 18., péntek
...hogy sűrű lesz a hétvége
Merthogy most lesznek az Európai Kulturális Örökség napok. Itt kereshetsz magadnak magyarországi programokat.
Az Európa Tanács honlapján meg európaikat.
Viszont a térképen az Egyesült Királyságra kattintva csak az tudható meg, hogy ilyen lap nem létezik, pedig igen, (bár az angol programokról már lekéstél, mert múlt héten voltak), csak Londonban lesznek most hétvégén, itt megnézheted, hogy mit nézhetsz ott meg.
No és persze a Moziünnep is most van.
Szóval lehet adni a kultúrának ezen a hétvégén.
Az Európa Tanács honlapján meg európaikat.
Viszont a térképen az Egyesült Királyságra kattintva csak az tudható meg, hogy ilyen lap nem létezik, pedig igen, (bár az angol programokról már lekéstél, mert múlt héten voltak), csak Londonban lesznek most hétvégén, itt megnézheted, hogy mit nézhetsz ott meg.
No és persze a Moziünnep is most van.
Szóval lehet adni a kultúrának ezen a hétvégén.
2009. szeptember 17., csütörtök
2009. szeptember 16., szerda
...hogy a hétvége komolynak ígérkezik
Szombaton este megyünk Kedvessel a Müpába, a Pannon Filharmonikusok koncertjére.
Wagner, Beethoven, Bartók, Kocsis Zoltán vezényel; jó estének ígérkezik.
Vasárnap délután meg az Országúti Ferences Templomba, a Kedves kolléganője kórusban énekel, és Mozart, Bach és Haydn lesz műsoron.
Ja, és tegnap beugrottam kenyérért a Tescoba, de velem jött három CD is, darabja 416 (!) Forintért.
Az egyiken Karajan vezényli Verdi Requiemjét és a Bécsi Filharmonikusokat, a másikon Pablo Casals játszik Bach-ot, a harmadikon is Bach van, azon Albert Schweizer és Arturo Benedetti Michelangeli zongorázik és Andres Segovia gitározik.
Wagner, Beethoven, Bartók, Kocsis Zoltán vezényel; jó estének ígérkezik.
Vasárnap délután meg az Országúti Ferences Templomba, a Kedves kolléganője kórusban énekel, és Mozart, Bach és Haydn lesz műsoron.
Ja, és tegnap beugrottam kenyérért a Tescoba, de velem jött három CD is, darabja 416 (!) Forintért.
Az egyiken Karajan vezényli Verdi Requiemjét és a Bécsi Filharmonikusokat, a másikon Pablo Casals játszik Bach-ot, a harmadikon is Bach van, azon Albert Schweizer és Arturo Benedetti Michelangeli zongorázik és Andres Segovia gitározik.
2009. szeptember 15., kedd
...hogy az olvasás elgondolkodtat
Csernok Attila könyvét a kozmetikusom ajánlotta figyelmembe.
A valóság erejével...-t meg tegnap kaptam kölcsön egy kollégámtól, kinek én adtam kölcsön a Komáromi pontonhidat.
Formálta kissé a történelemszemléletem, valahogy az iskolákban nem volt szerencsém a történelemtanárokkal. Illetve ez így nem pontos, mert gimiben egyszer helyettesítette a könyvtáros pasas a tanárnőnket, és azokat az órákat nagyon élveztem. Elvitt minket a Nemzeti Sírkertbe és ott tartott órát, és a kiegyezést is hetekig tanultuk (az anyagrészre szánt pár óra helyett).
Szóval én itt most csak annyit mondok, hogy olvasd el ezeket a könyveket, érdekes, érdemes. Miképp az első könyv után a 168 órában megjelent interjút, aztán azt, amit ennek másodközlése után írt, és azt az interjút is, ami most nemrég jelent meg.
No és találtam blogokon is írást Csernok könyvéről, ezt meg ezt.
A valóság erejével...-t meg tegnap kaptam kölcsön egy kollégámtól, kinek én adtam kölcsön a Komáromi pontonhidat.
Formálta kissé a történelemszemléletem, valahogy az iskolákban nem volt szerencsém a történelemtanárokkal. Illetve ez így nem pontos, mert gimiben egyszer helyettesítette a könyvtáros pasas a tanárnőnket, és azokat az órákat nagyon élveztem. Elvitt minket a Nemzeti Sírkertbe és ott tartott órát, és a kiegyezést is hetekig tanultuk (az anyagrészre szánt pár óra helyett).
Szóval én itt most csak annyit mondok, hogy olvasd el ezeket a könyveket, érdekes, érdemes. Miképp az első könyv után a 168 órában megjelent interjút, aztán azt, amit ennek másodközlése után írt, és azt az interjút is, ami most nemrég jelent meg.
No és találtam blogokon is írást Csernok könyvéről, ezt meg ezt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
