A valóság erejével...-t meg tegnap kaptam kölcsön egy kollégámtól, kinek én adtam kölcsön a Komáromi pontonhidat.
Formálta kissé a történelemszemléletem, valahogy az iskolákban nem volt szerencsém a történelemtanárokkal. Illetve ez így nem pontos, mert gimiben egyszer helyettesítette a könyvtáros pasas a tanárnőnket, és azokat az órákat nagyon élveztem. Elvitt minket a Nemzeti Sírkertbe és ott tartott órát, és a kiegyezést is hetekig tanultuk (az anyagrészre szánt pár óra helyett).
Szóval én itt most csak annyit mondok, hogy olvasd el ezeket a könyveket, érdekes, érdemes. Miképp az első könyv után a 168 órában megjelent interjút, aztán azt, amit ennek másodközlése után írt, és azt az interjút is, ami most nemrég jelent meg.
No és találtam blogokon is írást Csernok könyvéről, ezt meg ezt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése