Most, hogy ez ennek az évnek az utolsó napja, körülnéztem a neten, hogy hányféleképpen mondható el az ilyenkor szokásos jókívánság. Talán egyszer még hasznát veszed.
Afrikaans - Voorspoedige nuwe jaar Arabic - Kul 'am wa antum bikhair Basque - Urte Berri on Bengali - Shuvo noboborsho Chinese (Cantonese) - Sun nien fai lok Chinese (Mandarin) - Xin nian yu kuai Czech - Stastny Novy Rok Danish - Godt Nytar Dutch - Gelukkig nieuwjaar English - Happy New Year! Eskimo - Kiortame pivdluaritlo Esperanto - Bonan Novjaron Finnish - Onnellista uutta vuotta French - Bonne année Gaelic - Bliadhna mhath ur German - Ein glückliches neues Jahr Greek - Eutychismenos o kainourgios chronos Hawaiian - Hauoli Makahiki hou Hindi - Subh Nab Bars Hungarian - Boldog új évet Indonesian (Bahasa) - Selamat Tahun Baru Iraqi - Sanah Jadidah Irish - Bliain nua fe mhaise dhuit Italian - Felice Anno Nuovo / Buon anno Japanese - Akemashite Omedetou Gozaimasu Kisii - Somwaka omoyia owuya Khmer - Sua Sdei Chnam Thmei Korean - Sehe Bokmanee Bateuseyo Laotian (Hmong) - Nyob Zoo Xyoo Tshiab Latin - Felix sit annus novus Nigerian (Hausa) - Barka da sabuwar shekara Norwegian - Godt Nyttar Papua New Guinea - Nupela yia i go long y Philippines (Tagalog) - Manigong Bagong Taon Polish - Szczesliwego Nowego Roku Portuguese - Feliz Ano Novo Punjabi - Nave sal di mubarak Romanian - La Multi Ani si Un An Nou Fericit Russian - S Novim Godom Samoan - Ia manuia le Tausaga Fou Serbo-Croatian - Scecna nova godina Singhalese - Subha Aluth Awrudhak Vewa Slovak - A stastlivy Novy Rok Spanish - Feliz Ano Nuevo Swahili - Heri za Mwaka Mpya Sundanese - Sugeng Warsa Enggal Swedish - Gott Nyttar Telegu - Noothana samvatsara shubhakankshalu Thai - Sawatdee Pi Mai Turkish - Yiliniz Kutlu Olsun Ukrainian - Shchastlyvoho Novoho Roku Vietnamese - Chuc Mung Tan Nien Welsh - Blwyddyn Newydd Dda
Sajnálkoztam én tegnap, hogy a munkahelyemen kell lennem és nem sétálhatok a városban, nem fényképezhetek. Aztán miután megírtam a bejegyzést, szólt a főnököm, hogy lehet hazamenni. Így hát maradt a telefonnal történő fényképezés.
Kimentem ebédért, s a Váci úton hatalmas köd van (hatalmasabb, mint ami az iroda ablakán kinézve látszik), s eszembe jutott, hogy milyen jó lenne most a városban járkálni és fényképezni. Mert ködös képeim még nincsenek (na jó, a sejtelmes reggelesen kívül, de az nem igazán ér, mert telefonnal készült), s fényképezni is régen voltam a városban. Hát most várhatok egy olyan napra, mikor nagy köd lesz és nem kell dolgoznom.
Jól tudjuk, hogy mikor szerdánként emelkedik a benzin ára, keddenként lehet hosszú sorokat látni a benzinkutaknál. Különösen érvényes volt ez tegnap, merthogy péntektől még a jövedéki adó is emelkedni fog.
Tegnap délután a Kedves megnézte, hogy hol is tankoljon, mert van ám olyan oldal, ahol megtudható, hogy hol is tegye ezt az ember. Hat óra után el is indultunk, legyen tele a kocsi tankja, mert ez egy ideje már halogatva volt. A kúthoz érve sok sorstárssal találkoztunk, meg még tankautóval is, és nehéz volt besorolnia a Kedvesnek, és mire bő negyedóra után mi kerültünk volna sorra, jött a kutas, hogy bő félórán át nem lesz 95-ös. Megvártuk, mert mivel már halogatva volt a tankolás egy ideje, így a tankban lévő mennyiséggel merész vállalkozásnak tűnt volna elindulni. Van valami romantikus abban a beszélgetésben, amit az ember úgy tesz, hogy pár méterre tőle sokezer liter benzin és gázolaj tűnik el a földben, s a dohányzó kutas (aki bár letette a cigijét a shop mellett) lazán odarak a földre egy poroltót.
Bejön nekem ez az AVI tagság (köszönet érte - mármint az AVI-ért - Xor barátomnak), nézem a látogatottsági statisztikákat (köszönet érte - mármint a támogatásért - Xor barátomnak), s most, hogy egy hónapja lettem nagy testvér, jól kielemezlek téged, olvasó.
Eddig 37-en 111 alkalommal jártatok itt, átlagosan 56 másodpercet fordítva olvasásra és 1,47 oldalt megtekintve. Bő kétharmadotok visszatérő. Volt, aki nem elégedett meg a kezdőlap olvasásával, és 11, sőt 12 lapot is megnézett. Na jó, az is elismerést érdemel, aki hetet. És az is, aki kettőt vagy hármat.
Nekem a legszórakoztatóbbak a keresők által idetévedt, átlagosan 14 másodpercet itt töltő látogatók kulcsszavai. A kedvenceim a "csak egy luzer kivanhat neked boldog unnepeket,zene" és az "ajandek festonek", akik, bár rám találtak, de 0 másodpercet töltöttek itt, miképp az is, aki azt kereste, hogyan kell koreai nyelven Boldog Karácsonyt kívánni. Némileg rontja a statisztikát, aki az édesipari termékek érzékszervi vizsgálatára keresett, a szabvány száma szerint és három percig nézett két oldalt.
És mivel régóta tudjuk, hogy nemzetközivé lesz a világ, dicsekedhetem külföldi látogatókkal is. Isztambulból három oldalt 40 (!) másodperc alatt néztek át, Rosztovból kétszer is jártak erre, a bukaresti és a nagybányai látogatókkal viszont tényleg elértem a célom, mert ők 0 másodpercet töltöttek az oldalon. No de az igazi célközönség a magyar, és mint annyi más területen, itt is látszik, mennyire fővároscentrikus az az ország. Külön köszönet az AVI-hoz méltó viselkedésért dunaújvárosi és győri látogatóimnak, akik szintén 0 másodpercet voltak velem.
No és ami a legmeglepőbb, hogy a látogatási csúcsot december 24.-én döntöttem meg. Emberek! Miért blogot olvastok Szenteste?
Nekem már a múlt héten, mikor postára adtam az Erzsébet- és Terézváros határáról a vidéki nyugalomba költözött barátomnak készített fémdobozos asztali naptárt. Olvasta a Zeneakadémiás bejegyzést, és írt emilt, hogy hát hiányzik neki az az épület, hát kitaláltam, hogy olyan ajándékot küldök neki, ahol egy évig láthatja.
Aztán hétfő este meg b-vel és korábbi csoporttársakkal találkoztunk a Vörös Oroszlánban. Mikor eljöttünk, kaptam zacskót, benne cockney szótárral, amiről írta, a Tate-ben látta meg és rögtön rám gondolt, meg narancsos Kit-kattal (amit sajnos itthon nem kapni), meg Galaxy csokival és zöld teákkal (a Twinings ananászos-grépfruitosat én kértem, a Whittard-ból való Earl Grey-t meg ő találta ki). Ő meg olyan naptárt kapott tőlem, melynek a lapjain pesti képek vannak, hogy a messzi Londonban ne hiányozzon neki annyira.
No és amitől a Karácsony sem menekül, az bizony a politika. Mert a postaládánkban mi volt? Egy képeslap a polgármestertől, aki egyben az országgyűlési képviselőnk is. És persze ez utóbbi titulus is szerepel a lapon. És nem tudok mit kezdeni ezzel, mert hát persze, a polgármester meg az országgyűlési képviselő kívánhat szépeket a választóinak, de valahogy mégis kampányízű ez. De sehol sincs ahhoz a 2010-es kártyanaptárhoz képest, amelynek elejéről a választókerület egyik képviselőjelöltje tekint rád, bizakodva nézve a jövőbe, szép pártlogókkal, a hátoldalon meg érdekes módon, két áprilisi vasárnap is be van karikázva. Mert ugye az már most tudható (pontosabban a nyomdába adáskor tudható volt), hogy mikor is lesznek a következő parlamenti választások.
A Karácsonyról még az is eszembe jutott, hogy apukám nagy rajongója a Fonográfnak. Ezt a számot kiskoromban sokat hallottam.
A végére meg némi ismeretterjesztés, hátha egyszer szükséged lesz valamelyikre a következők közül.
Afrikaans: Geseënde Kersfees Afrikander: Een Plesierige Kerfees African/ Eritrean/ Tigrinja: Rehus-Beal-Ledeats Albanian:Gezur Krislinjden Arabic: Milad Majid Argentine: Feliz Navidad Armenian: Shenoraavor Nor Dari yev Pari Gaghand Azeri: Tezze Iliniz Yahsi Olsun Bahasa Malaysia: Selamat Hari Natal Basque: Zorionak eta Urte Berri On! Bengali: Shuvo Naba Barsha Bohemian: Vesele Vanoce Bosnian: (BOSANSKI) Cestit Bozic i Sretna Nova godina Brazilian: Feliz Natal Breton: Nedeleg laouen na bloavezh mat Bulgarian: Tchestita Koleda; Tchestito Rojdestvo Hristovo Catalan: Bon Nadal i un Bon Any Nou! Chile: Feliz Navidad Chinese: (Cantonese) Gun Tso Sun Tan'Gung Haw Sun Chinese: (Mandarin) Kung His Hsin Nien bing Chu Shen Tan Choctaw: Yukpa, Nitak Hollo Chito Columbia: Feliz Navidad y Próspero Ańo Nuevo Cornish: Nadelik looan na looan blethen noweth Corsian: Pace e salute Crazanian: Rot Yikji Dol La Roo Cree: Mitho Makosi Kesikansi Croatian: Sretan Bozic Czech: Prejeme Vam Vesele Vanoce a stastny Novy Rok Danish: Glædelig Jul Duri: Christmas-e- Shoma Mobarak Dutch: Vrolijk Kerstfeest en een Gelukkig Nieuwjaar! or Zalig Kerstfeast English: Merry Christmas Eskimo: (inupik) Jutdlime pivdluarit ukiortame pivdluaritlo! Esperanto: Gajan Kristnaskon Estonian: Rőőmsaid Jőulupühi Ethiopian: (Amharic) Melkin Yelidet Beaal Faeroese: Gledhilig jol og eydnurikt nyggjar! Farsi: Cristmas-e-shoma mobarak bashad Finnish: Hyvaa joulua Flemish: Zalig Kerstfeest en Gelukkig nieuw jaar French: Joyeux Noel Frisian: Noflike Krystdagen en in protte Lok en Seine yn it Nije Jier! Galician: Bo Nada Gaelic: Nollaig chridheil agus Bliadhna mhath ůr! German: Fröhliche Weihnachten Greek: Kala Christouyenna! Haiti: (Creole) Jwaye Nowel or to Jesus Edo Bri'cho o Rish D'Shato Brichto Hausa: Barka da Kirsimatikuma Barka da Sabuwar Shekara! Hawaiian: Mele Kalikimaka Hebrew: Mo'adim Lesimkha. Chena tova Hindi: Shub Naya Baras (good New Year not Merry Christmas) Hungarian: Kellemes Karacsonyi unnepeket Icelandic: Gledileg Jol Indonesian: Selamat Hari Natal Iraqi: Idah Saidan Wa Sanah Jadidah Irish: Nollaig Shona Dhuit, or Nodlaig mhaith chugnat Iroquois: Ojenyunyat Sungwiyadeson honungradon nagwutut. Ojenyunyat osrasay. Italian: Buone Feste Natalizie Japanese: Shinnen omedeto. Kurisumasu Omedeto Jiberish: Mithag Crithagsigathmithags Korean: Sung Tan Chuk Ha Lao: souksan van Christmas Latin: Natale hilare et Annum Faustum! Latvian: Prieci'gus Ziemsve'tkus un Laimi'gu Jauno Gadu! Lausitzian:Wjesole hody a strowe nowe leto Lettish: Priecigus Ziemassvetkus Lithuanian: Linksmu Kaledu Low Saxon: Heughliche Winachten un 'n moi Nijaar Luxembourgish: Schčine Chreschtdaag an e gudde Rutsch Macedonian: Sreken Bozhik Maltese: IL-Milied It-tajjeb Manx: Nollick ghennal as blein vie noa Maori: Meri Kirihimete Marathi: Shub Naya Varsh (good New Year not Merry Christmas) Navajo: Merry Keshmish Norwegian: God Jul, or Gledelig Jul Occitan: Pulit nadal e bona annado Papiamento: Bon Pasco Papua New Guinea: Bikpela hamamas blong dispela Krismas na Nupela yia i go long yu Pennsylvania German: En frehlicher Grischtdaag un en hallich Nei Yaahr! Peru: Feliz Navidad y un Venturoso Ańo Nuevo Philippines: Maligayang Pasko! Polish: Wesolych Swiat Bozego Narodzenia or Boze Narodzenie Portuguese:Feliz Natal Pushto: Christmas Aao Ne-way Kaal Mo Mobarak Sha Rapa-Nui (Easter Island): Mata-Ki-Te-Rangi. Te-Pito-O-Te-Henua Rhetian: Bellas festas da nadal e bun onn Romanche: (sursilvan dialect): Legreivlas fiastas da Nadal e bien niev onn! Rumanian: Sarbatori vesele or Craciun fericit Russian: Pozdrevlyayu s prazdnikom Rozhdestva is Novim Godom Sami: Buorrit Juovllat Samoan: La Maunia Le Kilisimasi Ma Le Tausaga Fou Sardinian: Bonu nadale e prosperu annu nou Scots Gaelic: Nollaig chridheil huibh Serbian: Hristos se rodi. Singhalese: Subha nath thalak Vewa. Subha Aluth Awrudhak Vewa Slovak: Vesele Vianoce. A stastlivy Novy Rok Slovene: Vesele Bozicne Praznike Srecno Novo Leto or Vesel Bozic in srecno Novo leto Spanish: Feliz Navidad Swedish: God Jul and (Och) Ett Gott Nytt År Tagalog: Maligayamg Pasko. Masaganang Bagong Taon Tamil: (Tamizh) Nathar Puthu Varuda Valthukkal (good New Year not Merry Christmas) Trukeese: (Micronesian) Neekiriisimas annim oo iyer seefe feyiyeech! Thai: Sawadee Pee Mai or souksan wan Christmas Turkish: Noeliniz Ve Yeni Yiliniz Kutlu Olsun Ukrainian: Srozhdestvom Kristovym or Z RIZDVOM HRYSTOVYM Urdu: Naya Saal Mubarak Ho (good New Year not Merry Christmas) Vietnamese: Chuc Mung Giang Sinh Welsh: Nadolig Llawen Yoruba: E ku odun, e ku iye'dun!
Hát kedves olvasó, én így kívánok Neked Boldog Karácsonyt.
Szombaton dolgoztam, délután is, és nagy hóesésben mentem haza. És ezt (nem) láttam.
Kissé sejtelmes, fura kép ez, mintha festmény lenne, vagy mintha a fényképezés hőskorából származna. Pedig csak egy kétmegapixeles telefonos. (Egyébiránt meg egy hasonlót már mutattam, akkor reggel volt és köd.)
És hát a hideg, meg a hó nem tett jót nekem, két napot vártam, mire ez a kép is megmutatódott.
Persze, máskor is, de idén sok mindenre lehet emlékezni.
Tegnap volt száz éve, hogy elhunyt az a spanyol zeneszerző és gitárművész, akinek Gran Vals című, 1902-ben írt szerzeményének jogait a Nokia 1993-ban megszerezte, s első telefonjaiban még Grande Valse néven szerepeltette csengőhangként. Ebből lett 1998-ban a Nokia tune.
A következő igen mozgalmas év volt. Holnap lesz húsz éve, hogy a régi MSZMP Marxista Egységplatformjának vezetésével az új, XIV. Kongresszuson újjáalakul a párt és Thürmer Gyulát választják meg elnöknek. Temesváron a katonaság a Ceauşescu ellenes tüntetés résztvevői közé lő. Amerikaik milliói pedig a hírek után, ahol mindezt látták-hallották a Fox-on örülhettek a Simpson Családelső részének.
De legalábbis a buszon, a hátad mögött ülő fiatal lányok beszélgetése képében.
Merthogy hétvégén buszon ültünk a Kedvessel, és a hátunk mögött az egyik lány mesélte a másiknak, hogy előző nap nem ment ki egy dal a fejéből és még a youtube-on sem találta meg, pedig rákeresett. Elgondolkodtam, vajon hogyan? Beírta, hogy "a dal, amit egész nap dúdoltam"?
(Látod, nem csupán negatív bejegyzéseket bírok írni, bár a hó még mindig esik.)
Már reggel úgy jöttem dolgozni, hogy esett a hó és hideg volt. Az asztalomtól, ha kinézek az ablakon, folyamatosan csak a szitálást látom. Nagyon nem szeretem én ezt.
Mert kötelező. Ti. a tegnap kapott angol házi feladat fogalmazás, 'My dreams for the future - hopes and ambitions' címmel. Az jutott róla eszembe, hogy ilyet szépségkirálynő-jelöltektől szoktak kérni, a lelkükre kötve, hogy meg kell említeni a beszédben a világbékét, az esőerdők pusztulását esetleg a globális felmelegedést. No és persze azt is, hogy jövőre ők szeretnék átadni a koronát az következő nyertesnek.
De hát ez most nem az az eset, és elég nevetséges volna ha egy pasas vigyorogna a 180 centis vékony, hosszúhajú lányok között. Nem marad más, mint elképzelni, hogy mire is vágyom jövőre, meg öt és tíz év múlva. Szépen felhasználva az 'I might (not)', az 'I hope I will' és az 'I wont' kifejezéseket, kombinálva a 'next year', az 'in five years time' és az 'in ten years time' időhatározókkal...
Persze leginkább csak azt kötném a tanárnő orrára, hogy még jövőre is angolt fogok tanulni, öt év múlva lesz egy TOEFL vizsgám, és tíz év múlva folyékony angolom. Amit lehetetlen 200 szóban (ez a követelmény) leírni, még akkor is, ha a Word képes a szószámlálásra (mert még mindig olyan lúzer vagyok, hogy nem csupán a telefonomon használok Office fájlokat), hiszen a minden más vágyam igen személyes.
Ezt tegnap este mondta nekünk kilenc és fél évének minden bölcsességével a keresztfiunk*, mikor átadtuk neki a csokimikulást meg a csokikkal teli csomagot.
Aztán beszélgettem is vele és megtudtam, hogy a szombat a pihenésé, a vasárnap meg a tanulásé hétvégenként, még akkor is, ha szombaton leckeírás helyett épp egyedül unatkozik a szobájában. Mert inkább unatkozik, de ragaszkodik a saját maga által felállított szabályokhoz. És még azt is megtudtam, hogy szombat este azért kell sokáig fenn lennie, mert akkor később lesz vasárnap - ami, mint most már te is tudod, a tanulás napja.
(* igazából nem klasszikus keresztszülők vagyunk, mert keresztelője nem volt, csak párhónapos korában a szülei által névadó bulinak elnevezett kerti partija)
Ha Windows-t használsz (mint én) és vagy olyan elvetemült (mint én - bár sokak szerint Windows-t használni önmagában elvetemültség), hogy midenféle office fájlokat (doc, xls, ppt) a telefonodon is szeretnél létrehozni/módosítani, akkor nézz körül itt. Nekem a szoftverfrissített telefonom felajánlotta, hogy töltsem le ingyen a Quickoffice Premier 6-ot. És ez jó nekem. (?)
Beleborzongtam, mennyire össze vagyok nőve a mobilommal. A Kedves csóválta is a fejét majd' egy álló napon keresztül, látva mit tesz velem a telefontalanság. Történt ugyanis, hogy vasárnap reggel nem bootolt be, se az akkumlátor kivétele majd betétele, sem az így történő újraindítás nem segített. Maradt a garanciajegy meg- és a szervíz felkeresése. Ahol a srácok közölték, hogy szoftverfrissítésre lesz itt szükség, de azt csak hétfő délre tudják vállalni, mert a gépük épp le van halva, de ide kérnek egy aláírást és 24 óra múlva jöjjek vissza. Otthon meg a rémület, nem a garanciális javítás kocka ikszelődött be, de hát aláírtam. Vissza a szervízbe, ahol nyugtattak, ha a garancialevél mellette van, akkor ingyér csinálják, ez itt csak egy word doksi, kolléga nem tudott máshová ikszelni.
Aztán ma délután visszakaptam, érezhetően gyorsabb, de hát a memóriakártyán lévő alkalmazások egy része nem települt újra. Még jó, hogy a szervíz előtt ültünk le a Kedvessel, mert telefonálnia kellett, hát visszamentem, hogy most akkor mi is van? Mert az alkalmazáskezelő szerint telepítve vannak ezek az alkalmazások, de valahová elbújtak a telefonban. A srác sem értette, obligát tanács: újratelepítés.
Hát megtettem, mert az alkalmazáskezelő nem engedte az uninstallt, de még a pc suite sem. Hát van a memóriakártyámon 990 kb elérhetetlen foglalt hely és egy minden gombnyomásra gyorsan reagáló, újra testreszabható, de működő telefonom.
Egész nap egy France Gall szám járt a fejemben, most megmutatom neked.
Ezt énekelte a férjével, Michel Berger-vel is, aki ma lenne 62 éves, de hát 45 évesen meghalt. És ma van két éve, hogy hajnalban Fred Chichin meghalt. Róla már a Rita Mitsouko kapcsán írtam. Fura egy dátuma ez a francia zenének…
Mellesleg France Gall nyolcvanas évekbeli legnagyobb sikere az Ella elle l’a, amit én akkoriban nagyon nem szerettem, és tavaly, mikor a rádióban meghallottam újra, akkor vált világossá, hogy miről, pontosabban kiről is szól…
Van ennek a számnak – egy szerintem szörnyű – feldolgozása is, Kate Ryan-től.
Persze vannak Gall-nak szép szerelmes számai is.
És ha már francia zenék, akkor Párizs. És Budapest. Mert ez a két város nagyon jó hely, és ez a szám is.
A végére meg még egy, szintén a nyolcvanas évekből, egy jó lemezről.
Arról nyáron panaszkodtam, hogy ősz van, most meg azon örvendezek, hogy ősszel meg tavasz. Kiléptem reggel a lakásból, és megcsapott valami langy szellő, és a jóérzés, amit leginkább csak franciául bírok leírni, ez bizony a l'air du printemps. Beleszagolsz a levegőbe, és érzed, hogy élni jó!
Egy baj van csak ezzel így, hogy nekem dolgozni kellett menni. Ahogy annak idején a PUF énekelte: "a villamosok is arra mennek, amerre nekem menni kell", de hát én busszal járok a munkahelyemre...
Tegnap helyettesítették a tanárunkat ('Just call me Kate.'), és szegény nem tudta néha eldönteni, hogy mikor tegezzen és mikor magázzon minket (mert hát az a csoportban esélytelen, hogy csak angolul társalogjon a társaság - ez de szép kifejezés így!), és hát valamennyit haladtunk is, de valahogy mégsem éreztem pörgősnek az órát. Régi, gyermekkori franciaórák jöttek elő, azoknak volt ilyesmi hangulata. Ami persze nem jó, de hát ha nekem ez jutott... És hát persze az sem tudható még, hogy a kimaradt két óránk mikor is lesz bepótolva, ill. hogy pontosan mikor lesz a téli szünet.
De leckét azért kaptunk rendesen. "Mennyi idejük lesz szerdára tanulni?" - kérdezte, mire mi más lehet az obligát válasz: "Mennyi időnk legyen?". Hát nem biztos, hogy vissza kellett volna kérdeznem, mert előkerült sok-sok fénymásolt lap, sok-sok feladattal. Lesz ma este programom...
Persze mindezt csak magamnak köszönhetem. Délelőtt a kolléganőim (férfi kollégám kevés van, velük legfeljebb fociról meg politikáról lehet beszélgetni - előbbi nem nagyon érint, utóbbiból meg nagyon elegem van; na jó, van egy olyan kollégám is, akivel tudok zenéről meg fényképezésről is beszélni) arról csevegtek, hogy szombat este azt nézték hogyan próbálnak megszületni a csillagok. Amihez nem tudtam hozzászólni, mert a hétvégén én Moldova kétkötetes Kádárról írott könyvét olvastam. Szüleimtől kaptam, formálandó a történelemszemléletem.
Persze, lehet tanulni, ha akarsz, de hát úgy nem könnyű, ha hetente kétszer lenne órád, de helyette csak hetente egyszer van. Most hívtak a nyelviskolából, hogy "betegség miatt" a mai óra elmarad. Miképp a múlt héten hétfőn, most sem sikerült helyettesítő tanárt találni. Ráadásul a mai órán beszéltük volna meg, hogy mikor pótoljuk a múlt héten elmaradtat.
Nemrég hívott az egyik közvéleménykutató, kérdeztek az országos és a helyi politikáról, meg arról, hogy mi a baja az országnak, meg nekem. (Nem fogom elárulni itt, ezek szenzitív adatok!)
Amin elgondolkodtam utána, hogy a polgármester nevét még tudom, de például a kerületi frakcióvezetők nevei ismeretlenek voltak. S hogy kellene-e tudnom nekem ezeket? Vagy hagyjon békén (akár helyi szinten) a politika, egyszerűen csak érezzem jól magam? Legyen élhető a környezet, ahol élek. Ne fogyjon el a fizetésem a hónap végére (vagy legalábbis ne így érezzem). Egyszerűen legyen jó a bőrömben, a politikusok meg tegyenek arról, hogy én jól érezzem magam. És ne a fejem verjem a falba attól, amit a híradókban látok.
Írta b., Londonból, hogy a hétvégén a National Portrait Gallery-ben látták a Beatles to Bowie kiállítást, s hogy bár nem lett volna szabad, de hát ő fényképezett apukájának. Én meg írtam neki, hogy mi 1999-ben láttuk ott az Icons of Pop kiállítást, amiről a múzeum honlapján nem találtam már semmit, csak annyit, hogy volt vendégségben (mármint a kiállítás), viszont a BBC írt róla, és az még elérhető.
Szóval ha Londonban jársz, és megnézed Nelsont a Trafalgaron, akkor ahhoz nagyon közel van az NPG, tessék bemenni.
Tele hassal (krumplistészta, tiramisu), és a hátizsákomban talált cd-kkel szebb a világ. (Megfeledkeztem arról, hogy kollégámtól kaptam reggel sok-sok zenét, amit Indiából hozott; annyi nemjó volt a munkahelyen, hogy kiment a fejemből. Viszont így jó volt rájuk bukkanni.)
Ahogy a Boomtown Rats énekelte: I don't like Mondays.
(Igazi mobilbloggolás amit most csinálok, linkelni, beilleszteni nem tudok így; nagyképűen a telefonomról írok. Szóval házifeladat, légy interaktív és keress rá erre a számra meg a történetére.)
Mondjuk gyilkolni nem fogok, de pocsék volt a mai napom. Ráadásul angol előtt még a Kedvessel sem találkoztunk, neki is rengeteg munkája van. Viszont remélem, megkapom végre az előző tanfolyam végén írt tesztet kijavítva. És otthon finom krumplistészta és tiramisu vár.
A terem, ahol a zenészek felkészülnek színpadralépés előtt.
A színpad mögött.
Lépcsőház, a Király utcai oldalon.
Korszerű világítás.
A ruhatár.
A Kisterem felől Tilos az á.
A Liszt Ferenc téri oldal hátulról.
Hátsó lépcső.
Pihenő a Dohnányi utcai oldalon a harmadikon.
Magányos hangszer a harmadik emeleti folyosón.
Hajós Bálint emléke a Kupolaterem felé vezető lépcsőn.
Pihenő a harmadikon a Király utcai oldalon.
Ajtók és ismeretlen funkciójú kompozíció.
Nem tudtam, hogy a harmadikon stúdió is van.
A Kupolaterem felé vezető út.
Ablakok a belső udvaron.
A Nagyterem ablaka, kívülről.
Emléktábla, mellszobor, zongora.
A Nagyteremben a kilenc szimfóniára készülnek.
Lépcsők a Dohnányi utcai oldalon.
A Nagyterembe kukucskálva.
Ez is ruhatár.
Díszítés.
Középerkély.
Ajtórészlet.
Szecesszió mindenütt.
Erkélylépcső.
A kijárat és a jelzőfény.
A baloldali földszinti folyosó.
Az egyik híres kék gömb.
Fogadj szót!
Igen, az ott egy fénycső.
Hát igen.
Imádom ezt az épületet, és várom, hogy 2011-ben milyen lesz. Ha majd akkor is lehet menni megnézni és fényképezni, akkor fura lesz belinkelni ezt a bejegyzést.
Írtam tegnap, hogy megyünk Fischer Annie és Cziffra György nyomdokain.
Döbbenet volt, ahogy a 76 éves Vásáry Tamás odaballag a zongorához, szépen, lassan. Aztán kezeit a billentyűk fölött tartotta pár másodpercre, majd elkezdett játszani. És hihetetlen volt, ahogy egy pillanat alatt megfiatalodott. (Zárójeles megjegyzés: azt hiszem tavaly láttuk őt egy nemzetközi ifjúsági zenekart vezényelni, és a dobogón is baromi energiával élt.)
No és hát ott volt Dráfi Kálmán, Kocsis Zoltán és Vásáry Tamás hatkezese, Rahmanyinovot játszottak.
Én komolyan nem értek a komolyzenéhez (meg sok más mindenhez sem), és most Mészöly Dezső Ars poetica című kétsorosa jutott eszembe:
"Akármiként állítjuk föl a mércét: / a vers csak úgy szép, ha nem tudni, mért szép."
Valahogy így voltam a tegnap estével. Egyszerűen csak szép volt.
Nem csak Izlandon van válság, én is úgy döntöttem, hogy költséghatékony leszek az Édesanyám által használt telefonnal kapcsolatban. Jónéhány évvel ezelőtt, mikor még én is húszas voltam, ő is az lett, de közben harmincas lettem, és lusta maradtam, hát azt az előfizetést úgy hagytam (kellően magas percdíjas, azóta megszűnt tarifacsomagban), és hónapról hónapra egyre reszketőbb kézzel nyitottam ki a Pannon által küldött számlákat. Monitorozva Édesanyám felhasználói szokásait, kitaláltam, hogy hát akkor számot hordozok, és irány a Té.
Ehhez persze először irány a Pannon, úgy két hete, ahol először a kislány ideges lett attól, hogy hát mit is szeretnék, aztán csóválta a fejét, hogy más a lakcímem és a személyim száma, mint ami a rendszerben szerepel. Mondtam neki, hogy hát a számlaküldési cím lett az állandó lakcímem, a lakcímkártyán láthatja, a személyim meg lejárt azóta, hogy ezt az előfizetést sok évvel ezelőtt megvettem, hát új van, láthatja, az is a pulton van előtte. Kicsit szöszölt a számítógépén, kifizettem a számlatartozást, és mentem haza, várva az elengedő nyilatkozatukat, amit öt munkanapon belül ígértek postázni.
Nyilatkozat megérkezett, mentem vele a Tébe, ahol kérték a személyit, lakcímkártyát, és csóválták a fejüket, hogy hát ez így nem lesz jó, mert hát a Pannon által adott papíron az adataim (lakcím, szig.szám) nem egyeznek. S hogy leszek szíves visszamenni hozzájuk, és kérni újat. Hát voltam szíves, és egy másik kislány elnézést kért, hogy a kolléganő egy héttel ezelőtt nem várta meg, amíg frissülnek a rendszerben az adataim, és új kérelmet kell elindítani, hát akkor most kezdjük elölről. És újabb öt munkanapon belül jön az új nyilatkozat.
Hát múlt héten megérkezett, és szombaton próbálkoztam. A Ténél papír, hogy elnézést kérnek, de rendszerkarbantartás miatt kizárólag Dominó értékesítést meg számlatartozás kiegyenlítést meg még pár dolgot tudnak csak aznap csinálni. Hát mondom, ha Dominó értékesítés van, akkor ez az ami kell nekem. De szerintük nem, mert hát ahogy én szeretném, úgy nem megy, és fáradjak vissza hétfőn.
Visszafáradtam, és sikerült egy tanuló srácot kifognom („Na, akkor itt az alkalom, hogy ilyet is csinálj!” – mondták neki a kolléganői), és csupán félórát vett igénybe a szerződés megkötése. Érezte ő is, hogy lehetett volna gyorsabb is, mert igyekezett kedvesnek lenni, a végén még egy dossziéba is betette az összes papírt, és elköszönt. Mondtam neki, hogy hát azért a SIM kártyára is szükségem lenne. Elnézést kért, és megkaptam azt is. Most már csak arra várok, hogy szombaton, valamikor reggel nyolc és dél között az új kártya aktiválódjon.
Válság van, és Jon Gardar Ogmundsson, a McDonald’s izlandi franchise partnere már nem bírta tovább. A Big Mac-et nem tudta tovább rentábilis módon árulni, a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy 'For a kilo of onion, imported from Germany, I'm paying the equivalent of a bottle of good whisky'…
Ugyanakkor, ha megnézed az izlandi McDonald’s honlapját, akkor csak a "Starfsumsókn" feliratot látod, amire kattintva egy olyan oldalt látsz, ahol gyorséttermi munkára jelentkezhetsz az adatlap kitöltésével.
Illetve volt, mert betegség is. Lázzal, pár napig, ágyban fekvéssel, és mérhetetlen türelmetlenséggel, mert pont a héten kezdték el a házunkban két lakás összenyitását, ami meglehetős zajjal jár(t). Meg persze a melegvíz és a fűtés elvarázsolásával is, kedden sikerült ezt összehozni a brigádnak. Melegvíz az másnap estére lett, de fűtés csak péntekre. Persze naponta tízórányi zajt elviselni még nehezebb volt, pláne, hogy a mesterek, mikor kalapáltak, hát valami hihetetlen ritmusképletet bírtak alkotni. Én úgy tudom, hogy flamencozenészek évekig tanulják, hogyan is kell két ütem közé belépni, de itt nem volt szükség előtanulmányokra, simán megoldották, hogy essen le az állam. Jó, hát Paco de Lucia nem gitározott hozzá (nem is lehetett volna hallani a kopácsolástól), de hát valahogy túléltem.
S persze angolra sem mentem a héten, de K. csoporttársnő elküldte nekem emilben, hogy mit is vettek az órákon, ami nem egy haszontalan dolog, mert szerdán már 'Final test' lesz. S még jó, hogy a nyelviskola küldött emilt, mert így eszembe juttatták, hogy be is kéne iratkozni a következő tanfolyamra. Hát telefonon megtettem, és holnap mehetek az iskolába a szerződésemért (az iskolának van olyan konstrukciója, hogy ha egyszerre több tanfolyam árát kifizeted, akkor még többre iratkozhatsz be, ezt nevezik ők bérletnek; én két tanfolyam áráért hármat kapok).
No és a betegség az nem az előző bejegyzésben történtek miatt volt, azt viszonylag hamar kihevertem. Amikor ez az incidens történt, akkor épp vásárolni indultam, találkozni a Kedvessel, mert csütörtökön Bécsben voltunk.
Az úgy történt, hogy a négymunkanapos héten mi csak kettőt dolgoztunk, mert van még elszórni való szabadságunk, s mikor kedden délután jöttem hazafelé, a Kedves hívott, hogy volna-e kedvem csütörtökön Bécsbe menni, mert talált olcsó buszjegyet, és hatezer (!) Forintokért elvisz meg visszahoz minket az OrangeWays. (Velük voltunk tavaly Krakkóban is, és kellemes tapasztalat volt az, hát lelkendeztem.) S bár már voltam Bécsben párszor, de valahogy a kulturális turizmus eddig kimaradt, hát kitaláltam a Klimt és Hundertwasser nézést. Kedves meg a Mozarthaust szerette volna megnézni.
Szóval szerdán vásárlás volt, mert rohanás Euróért, aztán (nem is olyan) korán fekvés, és csütörtökön hajnali kelés és hétkor buszindulás.
Bécsben meg fényképezés.
Ez itt a Belvedere, a Felső, és ha megnézed, már itt hirdetik a gyűjteményükből leghíressebbnek kikiáltott Klimt képet.
Ez meg itt egy putto az egyik kapun.
És a kapu egy részlete.
Kerti szobrok.
A Felső Belvedere és a kert.
Az Alsó Belvedere egyik kapuján át a Felső.
A Karlskirche a Karlsplatz-on.
És előtte egy Henry Moore szobor.
Így láttam meg a Hundertwasser házat.
Vízköpő...
Házfal.
Ablak.
És az évszám, hogy mikor is készült a ház.
A művészet is áru.
A Stephansdom mellett a fiákkerek.
Igazi bécsi. (És mellette tényleg Manner bolt van!)
Ablak egy udvarban.
Szobor nélkül.
Sikátor.
A Graben-en.
A Kohlmarkt-on sétálva a Hofburg felé.
A Hofburg előtt is fiákkerek.
Fenséges szobor az udvarban.
Ugyanaz hátulról.
Ekkor már esett az eső, és nem nagyon tudtam jó képeket készíteni emiatt, meg menni kellett a buszhoz is, ami hétkor indult. Elméletileg. Gyakorlatilag meg jó húszperces késéssel. Aztán Schwechat után egy bő órán át lépésben tudott csak menni (jönni) a busz, aztán még Győrbe is bement, mert volt egy olyan utastárs, kit ott kellett letenni. És Győrből a tervezett pesti érkezés előtt 20 perccel indult el. Viszont 11-re sikerült megérkeznie. Nekünk meg éjfélre haza.
.jpg)
