2009. június 5., péntek

...hogy az ember óramániás

Az úgy kezdődött, hogy a neten bóklászva megtaláltam ezt az órát, ami nagyon megtetszett.


Merthogy valami hasonlót láttam 1992-ben Párizsban, az Espace Dalíban. Amire akkor nem volt pénzem, csak arra emlékszem, hogy drágállottam. Amúgy az egy olyan hely volt (mármint az Espace Dalí), ami eléggé misztikusnak tűnt nekem akkor. Volt egy terem, ahol olyan illat volt, mint a Katona Zsámbéki rendezte 1989-ben bemutatott Vízkereszt előadásán, mikor még arra várt az ember, hogy elkezdjék, és csak pergett le a homok. Jó volt ott a messzi idegenben egy kis hazai érzés.

Aztán tavaly januárban a Kedvessel Londonban jártunk, s kötelező gyakorlat volt a Dali Universe. Függő vagyok a museum shop-okat illetően is, hát a kijáratnál megláttam ezt:

A történetben az a szép, hogy még itthon megtaláltam a neten ezt az órát, egy olyan oldalon, ahol még sok vicces óra van. (Salvador mester bajsza a mutató, a hangya meg mászkál körbe, az mutatja a másodperceket.)
De hát az netes bolt, meg Amerikában is van, és hát sokat olvashattunk mindenfelé arról, hogy mennyire kevés az esélye az embernek arra, hogy Magyarországra rendesen megérkezzenek a rendelt csomagok, hát le is tettem róla. Viszont itt meg az orrom előtt volt 19.99 fontért! Hát rögtön csökkentettem a hitelkártyám egyenlegét, hogy a zsebemben lapulhasson egy ilyen órával teli doboz. S persze voltak az előzőhöz hasonló órák is, de azok nem tetszettek. Meg az áruk sem, kétszáz font felett voltak.

A másik kedvenc órám a párizsi Musée Rodin honlapján találtam.

De hát ez is olyannak tűnt, amire csak vágyhatok. Míg egyszer szóba nem került egy barátommal beszélgetve, hogy megy a párjával Párizsba. Hát rögtön ajánlottam romantikus sétának a Rodin Múzeumot! (Zárójeles megjegyzés. Tizenhét évesen jártam ott először, s hihetetlen katarzis volt. Kijöttem a házból, leültem a kertbe, s csak bámultam magam elé. Szóval ha valaki Párizsban jár, tessék elmenni a 77, rue de Varenne-be!) Hát a második házassági évfordulónkra ez volt az ajándék a Kedvesnek. Ill. a női változat. A másikat én kaptam magamtól.

Egy ehhez hasonló órát meg a Westendben láttam 20.000 forintokért, mikor a Kedvessel apósomnak kerestünk születésnapi ajándékot, s kitaláltuk, hogy a hatvanidikjára kapjon órát.
Ez itt a Pierre Cardin PCPC069281F02 nevű modellje.



Persze az - gyanítom - valami replika lehetett, mert hát azonnal elkezdtem kutakodni utána a neten (annak fehér számlapja és fekete számai, mutatói voltak), de ebből a fazonból olyat nem találtam. Csak francia oldalakon ezt. Meg persze fémszíjas változatokat, de a fémszíjakat nem szeretem.
Az Esprit is adja a nevét jó órákhoz.
Ez itt a Future Notion Night 4430670

Ez meg a Es1BOF2B5764.D30

S ha már ilyen érdekeseket mutatok, hát a bináris órák közül nekem ez a kedvencem.
A Kerala Trance KT202B1

Persze hagyományos számlappal is készülnek hagyományosnak nem mondható darabok. Ilyen például a Dieseltől a DZ9024:
Ha jól megnézed, a különböző számlapok mellett különböző városok reptereinek a kódja van. Egy igazi világóra!
Szóval most már csak az van hátra, hogy összegyűjtsek rengeteg pénzeket és körbejárjam a Világ órásboltjait, ahol ezeket árulják, és büszkén nézegessem sűrűn a csuklóm. Hogy milyen tuti kis órám van nekem!

Nincsenek megjegyzések: