Tegnap délután, mikor mentem haza, megállt mellettem egy lengyel rendszámú kisbusz, az anyósülésről kipattant egy ideges lány és mondott valamit, amit nem igazán értettem, mert keverte az angolt meg a lengyelt. Mondtam neki, hogy bocs, de nem értem, mire feltépte a hátsó ajtót kétségbe esve (amitől meg én estem hirtelen kétségbe, teljesen olyan volt, mint valami horrorfilm, amiben embert rabolnak szervdonornak), ahol egy bicikli volt rommá zúzva és megpróbálta angolul elmagyarázni, hogy egy szervízt keresnek, de most épp azt sem tudják, merre vannak a térképen. Ami nem volt meglepő (nekem legalábbis), mivel csak Pest belvárosa volt azon, amit szorongatott.
Másik térképük nem lévén hasznosnak bizonyult a telefonomon lévő Google térkép alkalmazás. Terveztem nekik útvonalat az általam ismert legközelebbi szervízig (ezt már a mosolyogva hálás elcsigázott srácnak mutattam meg, aki majdnem rádőlt a kormányra), megköszönték és elhajtottak. Előttem meg elment a busz, amihez igyekeztem.
No de hát mikor tavaly októberben Krakkóban voltunk a Kedvessel, lengyel fiatalok nagyon készségesen igazítottak útba minket. Szóval most egy-egy.
Új blog
6 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése