Új blog
7 éve
2009. július 31., péntek
2009. július 26., vasárnap
...hogy az ember PASO koncerten celebspotter
A Szent István parkban a ma esti PASO koncert jó volt. S a mellettünk lévő padra huppant le Dévényi Tibi bácsi, ki elfáradt az ismerőseivel folytatott csevegésben. A végére meg befutott Hajós András a gyermekeivel, fagyit nyalva, hóna alatt egy labdával.
Na, ez a bejegyzés elmehetne a Velvet feljelentő rovatába is...
Na, ez a bejegyzés elmehetne a Velvet feljelentő rovatába is...
2009. július 24., péntek
...hogy az ember koncertfotósnak képzeli magát
Írtam már, hogy a Kedvessel voltunk a Térfilmzenén, a Bágyi Balázs - P. Szabó Dániel duó koncertjén.
Készítettem néhány képet, amiket most megmutatok neked.
Balázs Danira figyel:
Dani Balázsra figyel:
Aztán már dobolt is.
Meg nagyon figyelt.
Oláh Szabolcs és Szandai Mátyás:
Aztán hat után valamivel átsétáltunk a budai hídfőhöz, ahol a Balázs Elemér Group lényegesen nagyobb közönség előtt játszott.
Hajdu Klára átél.
Balázs Elemér és Czibere József.
Balázs József figyel.
Lamm Dávid
Készítettem néhány képet, amiket most megmutatok neked.
Balázs Danira figyel:
Dani Balázsra figyel:
Múlt vasárnap meg a "Nyár a Lánchídon" utolsó napja volt, amit ajánlottam neked is.
(Szombaton vihar volt, hát nem jártunk arra...)
(Szombaton vihar volt, hát nem jártunk arra...)
Mikor a budai hídfőhöz értünk, Dés András és triója már játszott.
Aztán már dobolt is.
Meg nagyon figyelt.
Oláh Szabolcs és Szandai Mátyás:
Aztán hat után valamivel átsétáltunk a budai hídfőhöz, ahol a Balázs Elemér Group lényegesen nagyobb közönség előtt játszott.
Hajdu Klára átél.
Balázs Elemér és Czibere József.
Balázs József figyel.
Lamm Dávid
Soós Márton
Winand Gábor meg nem volt ott...
2009. július 22., szerda
...hogy tényleg hasznos angolt tanulni
Tegnap délután, mikor mentem haza, megállt mellettem egy lengyel rendszámú kisbusz, az anyósülésről kipattant egy ideges lány és mondott valamit, amit nem igazán értettem, mert keverte az angolt meg a lengyelt. Mondtam neki, hogy bocs, de nem értem, mire feltépte a hátsó ajtót kétségbe esve (amitől meg én estem hirtelen kétségbe, teljesen olyan volt, mint valami horrorfilm, amiben embert rabolnak szervdonornak), ahol egy bicikli volt rommá zúzva és megpróbálta angolul elmagyarázni, hogy egy szervízt keresnek, de most épp azt sem tudják, merre vannak a térképen. Ami nem volt meglepő (nekem legalábbis), mivel csak Pest belvárosa volt azon, amit szorongatott.
Másik térképük nem lévén hasznosnak bizonyult a telefonomon lévő Google térkép alkalmazás. Terveztem nekik útvonalat az általam ismert legközelebbi szervízig (ezt már a mosolyogva hálás elcsigázott srácnak mutattam meg, aki majdnem rádőlt a kormányra), megköszönték és elhajtottak. Előttem meg elment a busz, amihez igyekeztem.
No de hát mikor tavaly októberben Krakkóban voltunk a Kedvessel, lengyel fiatalok nagyon készségesen igazítottak útba minket. Szóval most egy-egy.
Másik térképük nem lévén hasznosnak bizonyult a telefonomon lévő Google térkép alkalmazás. Terveztem nekik útvonalat az általam ismert legközelebbi szervízig (ezt már a mosolyogva hálás elcsigázott srácnak mutattam meg, aki majdnem rádőlt a kormányra), megköszönték és elhajtottak. Előttem meg elment a busz, amihez igyekeztem.
No de hát mikor tavaly októberben Krakkóban voltunk a Kedvessel, lengyel fiatalok nagyon készségesen igazítottak útba minket. Szóval most egy-egy.
2009. július 21., kedd
...hogy aki keres, az nem talál
Sajnos még mindig nem találtam itthon ilyen jeges teát.
Szóval ha valahol látsz ilyet Pesten, szólj nekem!
Szóval ha valahol látsz ilyet Pesten, szólj nekem!
2009. július 17., péntek
…hogy az óramánia nem múlik el
Írtam már arról, hogy milyen órákra vágyom, de hát aki óramániás, az folyamatosan keresgél a neten órák után, s mint tudjuk, aki keres…
Hát most mutatok Neked megint olyanokat, melyek megtetszettek.
Ez itt egy török dizájner, Iskender Asanaliev ON AIR névre hallgató modellje.
A mutató, amin a perceket látod piros LED által jelezve, az órát mutatja. Itt most épp 2:35 van.
A Louis Vuitton meg már órákat is gyárt, ez a Tambour Mysterieuse Calibre LV115, amiről még többet megtudhatsz a pazar cuccok oldalon.
Hirano Tsuboi alkotta meg a Faceless LED Watch-ot.
Íme a Futara Mugen nevű modellje.
Középen spirálisan olvasható le az óra, a szélén pedig hatvan kis téglalap mutatja a perceket.
A Projects Iridium Color Changing Watch modelljén az órákat kék, a perceket piros "mutató" mutatja.
Szintén a Projects órája a Past Present Future, ami mindig csak az épp aktuális időt mutatja, és Daniel Will-Harris tervezte.
Ez Michelangelo:
És ez itt Schiele:
Hát most mutatok Neked megint olyanokat, melyek megtetszettek.
Ez itt egy török dizájner, Iskender Asanaliev ON AIR névre hallgató modellje.
A mutató, amin a perceket látod piros LED által jelezve, az órát mutatja. Itt most épp 2:35 van.
A Louis Vuitton meg már órákat is gyárt, ez a Tambour Mysterieuse Calibre LV115, amiről még többet megtudhatsz a pazar cuccok oldalon.
Hirano Tsuboi alkotta meg a Faceless LED Watch-ot.
Íme a Futara Mugen nevű modellje.
Középen spirálisan olvasható le az óra, a szélén pedig hatvan kis téglalap mutatja a perceket.
A Projects Iridium Color Changing Watch modelljén az órákat kék, a perceket piros "mutató" mutatja.
Szintén a Projects órája a Past Present Future, ami mindig csak az épp aktuális időt mutatja, és Daniel Will-Harris tervezte.
Ugyanennek a cégnek ugyanez az ember alkotta meg a Reveal nevű modellt, ahol az aktuális óra és perc látható éppen.
Az Otium Duz (ééérted? "douze" - tucat, franciául) nevű modelljén az órákat úgy láthatod, hogy megnézed, épp mennyi golyó van a számlap szélén, a perceket meg középen a mutatón találod meg.
Linear nevű modelljüknél az szintén a golyós megoldást választották, az órát az mutatja, amelyik elszíneződik, a perceket meg itt is középen található mutató.
Az Otium Duz (ééérted? "douze" - tucat, franciául) nevű modelljén az órákat úgy láthatod, hogy megnézed, épp mennyi golyó van a számlap szélén, a perceket meg középen a mutatón találod meg.
Linear nevű modelljüknél az szintén a golyós megoldást választották, az órát az mutatja, amelyik elszíneződik, a perceket meg itt is középen található mutató.
Az Armani Exchange órák meg egyszerűen csak szépek.
És a Bayard Paris BAY-TR036A modellje is az.
A Bench a BC0018BK modelljét városi strapabírónak tervezte.
Ha meg valakit össze akarsz zavarni, akkor az Utinam Ipsa Senestre-jén mutasd meg mennyi az idő.
Balkezeseknek ajánlják.
Balkezeseknek ajánlják.
No és a végére néhány olyan, melyeket online múzeumi boltokban találtam.
A MOMA kínálja az Icon fantázianevűt.
A MOMA kínálja az Icon fantázianevűt.
És az M&Co Askew-jét is.
Az eMuseumstore meg ugyanarra a szerkezetre húz rá különböző művészek ihlette mintákat.
Ez itt Leonardo:
Ez Klimt:
Ez Michelangelo:
Ez Monet:
Ez Picasso:
Ez Raffello:
Ez Raffello:
Ez Renoir:
És ez itt Schiele:
...hogy az ember talál jó alkalmazást a telefonjára
Ilyen például az sms preview. Olyasmi, mint az Outlook-ban az asztali értesítés. Nekem bejött nagyon!
2009. július 15., szerda
...hogy egy építtető megsértődik
Írtam, hogy múlt héten szombaton voltunk lakást nézni, s bizony megtetszett nekünk. Csak hát ugye az ember többre tartotta, mint amennyiért egy hirdetésben láttuk (a hirdetésben szereplő árat nevezzük x-nek), x+800,000 Forintot mondott. Hát megegyeztünk, hogy aludjunk még rá egyet, beszéljünk hétfőn.
Jött a hétfő, hívta a Kedvest, hogy aludtunk-e rá, s hogy van tároló is, ami még 780,000 Ft. Kedves ismét említette neki, hogy hát mennyivel kevesebbért hirdeti egy ingatlanközvetítő, s hogy abban a hirdetésben nem kötelező a garázs (délelőtt telefonált nekik, s rákérdezett). Emberünk meg mondta, de bizony hogy kötelező, s az a közvetítő épp mellette van. S hogy hát nem kötelező megvennünk. (Hát igen, ilyen az, ha valaki iszonyatosan próbálja eladni a lakást amit épített.) S mikor a Kedves mondott egy összeget, hát az ember kiborult, hogy annyit ő nem hajlandó bukni. S arra, hogy hát a közvetítőnek nem kell jutalékot fizetni, meg csak annyit tudott mondani, hogy azt neki kell, de az valahogy nem esett le, hogy ha vele boltolunk, akkor ez a zsebében marad.
Amúgy meg tegnap megtaláltam azon az ingatlanos oldalon, s immár x-400,000 Forintért hirdeti, igaz, garázsról meg tárolóról szót sem ejt, annyit írt a közvetítő, hogy részletekért hívjuk őt bizalommal. Mellesleg elég nagy a szórása ennek a lakásnak, van olyan - más közvetítőcég ajánlatában -, ahol x+1,800,000 Forintért kínálják és még a garázs is kötelezően megvásárolandó másfélért...
No, délután hívott a Kedves, hogy hívta őt az ember, hogy aludtunk-e rá? Mert ő igen, s rájött, hogy ha nem kell kifizetnie a közvetítői jutalékot, akkor jobban jár. S hogy találkozzunk este még, beszéljünk. Árról nem esett szó. Hát este találkoztunk.
Emberünk megjött a kolléganőjével, kivel Kedves felment még megnézni a lakást (lemérni, hogy pontosan mekkora is a konyha, no meg megnézni, hogy hogyan is férnének el a dolgaink a fürdőben), én meg maradtam lenn az emberrel ("...menjenek fel a hölgyek, mi férfiak maradjunk lenn itt ebben a hőségben!"), s kikérdeztem, hogy a két üzlethelyiségben mi lesz? Hát abban, ami arra az utcára néz hová a nappali és az egyik háló (aminek terasza van), egy étkezdét akar üzemeltetni az ember... Ami mondjuk kifejezetten előnyös, ha szellőztetni akarsz és a két emelettel alattad lévő teraszon (ami a látványtervben még füvesített kert volt) emberek ülnek és esznek-isznak, no meg a konyha arrafelé szellőzik (ha meg nem arra, akkor meg a lakás ajtaját nem célszerű nyitogatni, meg a belső kertet látogatni).
Aztán Kedves megérkezett (nem volt alkalmam elmesélni Neki ezt az új információt), s elkezdtünk beszélni az árról... Említettük, hogy hát immár eléggé alacsony árért próbálkozik az ingatlanközvetítő (x-400,000 ugye), amire a szívéhez kapott majdnem, hogy hát az kizárt, és az az első emeleti lakás lesz, arra meg, mikor a kinyomtatott hirdetést mutattuk (szövegkiemelővel kiemelve az emeletet, az árat, meg a hirdetés feladásának dátumát - ami szombat volt, mikor mi először voltunk ott), akkor csóválta a fejét. S hogy hát akkor enged a lakásárból, meg enged a tároló árából és a lakást adja x+100,000 Forintért, a kettő együtt meg x+800,000 lesz. Erre meg mi csóváltuk a fejünket, hogy hát hogy van az, hogy a közvetítő, akinek még a jutalékot is ki kell fizetnie olcsóbbért adná, mint most ő, mire közölte, hogy úgy, hogy egyrészt van vele valami megállapodása, mert mást is árul neki, és akkor azt ott behozza, másrészt meg ha rajta keresztül veszi meg valaki, akkor a garázst opcionálisan adja másfélért. Mondtuk, hogy rendben, akkor ez az opció nem hívódik le. De hogy hát akkor a garázs kötelező! El lett neki magyarázva, hogy mit is jelent az "opcionális" szó... Emberünk egyre inkább össze-vissza beszélt, és hát a végén nem csaptunk egymás tenyerébe, nem engedett az árból, s mi sem abból, amit reálisnak tartottunk, hát sértődötten zárta le a beszélgetést.
Aztán mikor jöttünk el, hát meséltem a Kedvesnek az étkezde tervét, s megegyeztünk, hogy hát akkor annyira nem is fáj a szívünk emiatt. Különben is, most kezdenek el még közelebb hozzánk egy házat építeni, s az egy olyan cég, ami nem egy projektre alakult. Róluk is írtam már, ott ajánlott az ember régebben nekünk egy földszinti lakást.
Hát most ez van, keresünk tovább.
Jött a hétfő, hívta a Kedvest, hogy aludtunk-e rá, s hogy van tároló is, ami még 780,000 Ft. Kedves ismét említette neki, hogy hát mennyivel kevesebbért hirdeti egy ingatlanközvetítő, s hogy abban a hirdetésben nem kötelező a garázs (délelőtt telefonált nekik, s rákérdezett). Emberünk meg mondta, de bizony hogy kötelező, s az a közvetítő épp mellette van. S hogy hát nem kötelező megvennünk. (Hát igen, ilyen az, ha valaki iszonyatosan próbálja eladni a lakást amit épített.) S mikor a Kedves mondott egy összeget, hát az ember kiborult, hogy annyit ő nem hajlandó bukni. S arra, hogy hát a közvetítőnek nem kell jutalékot fizetni, meg csak annyit tudott mondani, hogy azt neki kell, de az valahogy nem esett le, hogy ha vele boltolunk, akkor ez a zsebében marad.
Amúgy meg tegnap megtaláltam azon az ingatlanos oldalon, s immár x-400,000 Forintért hirdeti, igaz, garázsról meg tárolóról szót sem ejt, annyit írt a közvetítő, hogy részletekért hívjuk őt bizalommal. Mellesleg elég nagy a szórása ennek a lakásnak, van olyan - más közvetítőcég ajánlatában -, ahol x+1,800,000 Forintért kínálják és még a garázs is kötelezően megvásárolandó másfélért...
No, délután hívott a Kedves, hogy hívta őt az ember, hogy aludtunk-e rá? Mert ő igen, s rájött, hogy ha nem kell kifizetnie a közvetítői jutalékot, akkor jobban jár. S hogy találkozzunk este még, beszéljünk. Árról nem esett szó. Hát este találkoztunk.
Emberünk megjött a kolléganőjével, kivel Kedves felment még megnézni a lakást (lemérni, hogy pontosan mekkora is a konyha, no meg megnézni, hogy hogyan is férnének el a dolgaink a fürdőben), én meg maradtam lenn az emberrel ("...menjenek fel a hölgyek, mi férfiak maradjunk lenn itt ebben a hőségben!"), s kikérdeztem, hogy a két üzlethelyiségben mi lesz? Hát abban, ami arra az utcára néz hová a nappali és az egyik háló (aminek terasza van), egy étkezdét akar üzemeltetni az ember... Ami mondjuk kifejezetten előnyös, ha szellőztetni akarsz és a két emelettel alattad lévő teraszon (ami a látványtervben még füvesített kert volt) emberek ülnek és esznek-isznak, no meg a konyha arrafelé szellőzik (ha meg nem arra, akkor meg a lakás ajtaját nem célszerű nyitogatni, meg a belső kertet látogatni).
Aztán Kedves megérkezett (nem volt alkalmam elmesélni Neki ezt az új információt), s elkezdtünk beszélni az árról... Említettük, hogy hát immár eléggé alacsony árért próbálkozik az ingatlanközvetítő (x-400,000 ugye), amire a szívéhez kapott majdnem, hogy hát az kizárt, és az az első emeleti lakás lesz, arra meg, mikor a kinyomtatott hirdetést mutattuk (szövegkiemelővel kiemelve az emeletet, az árat, meg a hirdetés feladásának dátumát - ami szombat volt, mikor mi először voltunk ott), akkor csóválta a fejét. S hogy hát akkor enged a lakásárból, meg enged a tároló árából és a lakást adja x+100,000 Forintért, a kettő együtt meg x+800,000 lesz. Erre meg mi csóváltuk a fejünket, hogy hát hogy van az, hogy a közvetítő, akinek még a jutalékot is ki kell fizetnie olcsóbbért adná, mint most ő, mire közölte, hogy úgy, hogy egyrészt van vele valami megállapodása, mert mást is árul neki, és akkor azt ott behozza, másrészt meg ha rajta keresztül veszi meg valaki, akkor a garázst opcionálisan adja másfélért. Mondtuk, hogy rendben, akkor ez az opció nem hívódik le. De hogy hát akkor a garázs kötelező! El lett neki magyarázva, hogy mit is jelent az "opcionális" szó... Emberünk egyre inkább össze-vissza beszélt, és hát a végén nem csaptunk egymás tenyerébe, nem engedett az árból, s mi sem abból, amit reálisnak tartottunk, hát sértődötten zárta le a beszélgetést.
Aztán mikor jöttünk el, hát meséltem a Kedvesnek az étkezde tervét, s megegyeztünk, hogy hát akkor annyira nem is fáj a szívünk emiatt. Különben is, most kezdenek el még közelebb hozzánk egy házat építeni, s az egy olyan cég, ami nem egy projektre alakult. Róluk is írtam már, ott ajánlott az ember régebben nekünk egy földszinti lakást.
Hát most ez van, keresünk tovább.
2009. július 14., kedd
2009. július 13., hétfő
...hogy a tanárnéni gondolatolvasó
Cspbvel beszéltem délután, összeszedtük, hogy miket kéne mondani tanárnéninek, meg a Kedves is mondott pár jó gondolatot, hát fel voltam készülve rendesen.
Aztán jött az óra, megkaptuk a kijavított teszteket, s mikor megláttam, hogy 84% lett az eredményem, hát leizadtam. Gyorsan megnéztem hány pontot vesztettem (a 100-ból), és bizony csak hatot. Hát összeadtam kétszer is a pontjaim, s egyre csak 94 jött ki. S mikor ezt megjegyeztem, elnézést kért, hogy számokban nem erős.
(Zárójeles nagyarcos megjegyzés: eddig minden Final test-em 90% feletti, 'Excellent' minősítésűre sikeredett.)
Majd jött egy pörgős óra, semmi üresjárat, a végén meg szerdára rengeteg házi. Olyan volt, amilyenre vártunk. Hát mondtam cspbnek, most nincs okunk beszélni vele, majd ha újra olyan óráink lesznek, mint az előző két hónapban, akkor megtehetjük. Úgy látszik, olvas a gondolatainkban.
Persze a "diplomáinkat" ma nem kaptuk meg, szerdára ígérte. Mondjuk érdekes lett volna, hogy az enyémet hogyan módosítja...
Ja, és tessék cspbt meggratulálni, 92%-os tesztet írt!
Aztán jött az óra, megkaptuk a kijavított teszteket, s mikor megláttam, hogy 84% lett az eredményem, hát leizadtam. Gyorsan megnéztem hány pontot vesztettem (a 100-ból), és bizony csak hatot. Hát összeadtam kétszer is a pontjaim, s egyre csak 94 jött ki. S mikor ezt megjegyeztem, elnézést kért, hogy számokban nem erős.
(Zárójeles nagyarcos megjegyzés: eddig minden Final test-em 90% feletti, 'Excellent' minősítésűre sikeredett.)
Majd jött egy pörgős óra, semmi üresjárat, a végén meg szerdára rengeteg házi. Olyan volt, amilyenre vártunk. Hát mondtam cspbnek, most nincs okunk beszélni vele, majd ha újra olyan óráink lesznek, mint az előző két hónapban, akkor megtehetjük. Úgy látszik, olvas a gondolatainkban.
Persze a "diplomáinkat" ma nem kaptuk meg, szerdára ígérte. Mondjuk érdekes lett volna, hogy az enyémet hogyan módosítja...
Ja, és tessék cspbt meggratulálni, 92%-os tesztet írt!
...hogy az ember úgy jár
Mint én, hogy csak élménybeszámolóból értesültem egy jó koncertről. (Zárójelben és halkan, én bezzeg előre szóltam, hogy jó koncertre megyek majd. Zárójelen belüli zárójeles megjegyzés: tényleg jó koncert volt, bár 20:30-tól a Kaméleont vetítették, és nyolc körül már sokan gyülekeztek és hangoskodtak, és a koncert után a zenészek a film alatt szedték szét a szerelésüket…)
Szóval én már most figyelmeztetlek, hogy a hétvégén véget ér a "Nyár a Lánchídon", és szombaton játszik pl. a Méta (16:30, Pesti hídfő) meg lesznek még jó koncertek, vasárnap meg a Balázs Elemér Group (18:00, Pesti hídfő) és a Dés András Trió is (17:30, Budai hídfő), ez utóbbi két program nagy fejtörést okoz, majd rohangálok át a hídon ide-oda, asszem…
No és a Szent István parkban is lesznek jó koncertek. Július 26.-án PASO, augusztus 9.-én meg a Csík zenekar (a szórólapon még Lovasi is szerepelt a vendégek között, de itt már "csak" Drescht meg Ferenczit említik).
Szóval tessék menni nyáron fesztiválozni, amikről most írtam, azok ingyér' vannak!
Szóval én már most figyelmeztetlek, hogy a hétvégén véget ér a "Nyár a Lánchídon", és szombaton játszik pl. a Méta (16:30, Pesti hídfő) meg lesznek még jó koncertek, vasárnap meg a Balázs Elemér Group (18:00, Pesti hídfő) és a Dés András Trió is (17:30, Budai hídfő), ez utóbbi két program nagy fejtörést okoz, majd rohangálok át a hídon ide-oda, asszem…
No és a Szent István parkban is lesznek jó koncertek. Július 26.-án PASO, augusztus 9.-én meg a Csík zenekar (a szórólapon még Lovasi is szerepelt a vendégek között, de itt már "csak" Drescht meg Ferenczit említik).
Szóval tessék menni nyáron fesztiválozni, amikről most írtam, azok ingyér' vannak!
...hogy a wiwen nosztalgiázol
Én például megtaláltam az egyik volt általános iskolai osztálytársam profilképei között az elsős osztályképünket.
2009. július 12., vasárnap
...hogy rengeteg dolog fér egy hétvégébe
A hétvége már pénteken, munka után elkezdődött, a Kedves napközben küldött át linkeket zuglói lakásokkal, hát elmentünk megnézni őket. Pontosabban csak azt, merre vannak, mert nem egyeztettünk az eladókkal.
Hát az egyetlen újépítésűt nem találtuk meg, csak tippünk van, merre lehet...
Hazafelé az egyes villamoson meg olyat láttunk!
Egy nagydarab tetovált ember üvöltött a mobiljába ami elveszett a tenyerében, amin ékszerként egy angyalka figyelt... (Megfigyelted, hogy a nagydarab tetovált emberek vonzódnak az apró tárgyakhoz? Én már sokat láttam apró kutyával is. Igaz, autóban meg a hatalmasakat kedvelik.)
No és amikor már közel voltunk az otthonhoz, láttunk szivárványt is!
Aztán este olvastam cspb levelét, hogy hát nem biztos, hogy óra előtt kellene megbeszélni tanárnénivel a problémáinkat. Igaza van, hát megírtam neki, hogy akkor óra után, ügyesen. Mert nem kellene azt éreznie, hogy támadjuk, úgy kéne csinálni, hogy lássa, mi valami megoldást keresünk arra, hogy jobban érezzük magunkat az órákon.
Ma meg a válaszában leírta, hogy hát rám testálná e nemes feladot, ő nem biztos, hogy higgadt tudna maradni... Szóval most össze kell szednünk a gondolataimat.
Szombat reggel meg lakást néztünk a Kedvessel, és hát tetszik nekünk. Jó helyen van (közel a mostani lakáshoz), és nem is drága, legalábbis aszerint a hirdetés szerint, amit egy ingatlanos oldalon találtunk. Ehhez képest az ember (a beruházó) 800.000-el többet mondott. Mint alkuképes árat. Mikor a Kedves említette ezt neki, hát közölte, hogy hát ahhoz viszont kötelező még két milláért megvenni a garázst is. (A hirdetésben amúgy ez utóbbi csak egy, s opcionális.)
Aztán meg barátokkal találkoztunk Visegrádon, megnézendő a Palotajátékokat. Ill. ők megnézték a lovagi előadást, mi meg nem (Kedvesnek nem volt kedve, nekem meg volt már részem ilyenben, mikor csapatépítésen arra jártam), hát elindultunk a Fellegvárhoz. Ahol töménytelen turista, hát a jelzésen tovább a Nagyvillámhoz, ilyen utakon:
Ahol a túra jutalmaként a Nagyvillám étteremben ilyen kilátás mellett ebédeltünk meg a szeles teraszon.
Kedves evett egy csülkös bablevest, én meg egy rozmaringban pácolt csirkemellett, gorgonzolás szószban, rásütött paradicsommal, zöldségkrokettel. Levezetésként meg egy-egy somlói.
Aztán vissza Visegrádra (a visszafele út valahogy rövidebb volt).
Ahol sok érdekeset láttunk.
Például fényképezőgépes lovagot.
Meg cigarettázó lovagot.
Meg apró lovagot.
Meg kóbor lovagokat.
Hát az egyetlen újépítésűt nem találtuk meg, csak tippünk van, merre lehet...
Hazafelé az egyes villamoson meg olyat láttunk!
Egy nagydarab tetovált ember üvöltött a mobiljába ami elveszett a tenyerében, amin ékszerként egy angyalka figyelt... (Megfigyelted, hogy a nagydarab tetovált emberek vonzódnak az apró tárgyakhoz? Én már sokat láttam apró kutyával is. Igaz, autóban meg a hatalmasakat kedvelik.)
No és amikor már közel voltunk az otthonhoz, láttunk szivárványt is!
Aztán este olvastam cspb levelét, hogy hát nem biztos, hogy óra előtt kellene megbeszélni tanárnénivel a problémáinkat. Igaza van, hát megírtam neki, hogy akkor óra után, ügyesen. Mert nem kellene azt éreznie, hogy támadjuk, úgy kéne csinálni, hogy lássa, mi valami megoldást keresünk arra, hogy jobban érezzük magunkat az órákon.
Ma meg a válaszában leírta, hogy hát rám testálná e nemes feladot, ő nem biztos, hogy higgadt tudna maradni... Szóval most össze kell szednünk a gondolataimat.
Szombat reggel meg lakást néztünk a Kedvessel, és hát tetszik nekünk. Jó helyen van (közel a mostani lakáshoz), és nem is drága, legalábbis aszerint a hirdetés szerint, amit egy ingatlanos oldalon találtunk. Ehhez képest az ember (a beruházó) 800.000-el többet mondott. Mint alkuképes árat. Mikor a Kedves említette ezt neki, hát közölte, hogy hát ahhoz viszont kötelező még két milláért megvenni a garázst is. (A hirdetésben amúgy ez utóbbi csak egy, s opcionális.)
Aztán meg barátokkal találkoztunk Visegrádon, megnézendő a Palotajátékokat. Ill. ők megnézték a lovagi előadást, mi meg nem (Kedvesnek nem volt kedve, nekem meg volt már részem ilyenben, mikor csapatépítésen arra jártam), hát elindultunk a Fellegvárhoz. Ahol töménytelen turista, hát a jelzésen tovább a Nagyvillámhoz, ilyen utakon:
Ahol a túra jutalmaként a Nagyvillám étteremben ilyen kilátás mellett ebédeltünk meg a szeles teraszon.
Kedves evett egy csülkös bablevest, én meg egy rozmaringban pácolt csirkemellett, gorgonzolás szószban, rásütött paradicsommal, zöldségkrokettel. Levezetésként meg egy-egy somlói.
Aztán vissza Visegrádra (a visszafele út valahogy rövidebb volt).
Ahol sok érdekeset láttunk.
Például fényképezőgépes lovagot.
Meg cigarettázó lovagot.
Meg apró lovagot.
Meg kóbor lovagokat.
No és egy igazi királyt is!
Ma meg bicikliztünk a Kedvessel, Szentendrére meg vissza. Néha érdekes szakaszain a hatos számú európai bicikliútnak. Viszont sikerült beüzemelnem a komputerem, s azt mutatta, hogy 28 km-t tekertünk, 9.1 km/h átlagsebességgel. A maximum meg 19.5 km/h volt. Nem, nem lejtőn lefelé. Az északi vasúti hídon, mert már fájt mindenem, és hamar otthon akartam lenni, és senki sem volt előttem.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
